Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Botránykeltő stílusával a római irodalom aranykorának egyik jeles képviselőjévé vált Ovidius, és számos rajongót szerzett magának merész költeményeivel. Nem tartozott azonban közéjük az uralkodó, aki miatt sikere csúcsán hátra kellett hagynia az aranyéletet.
Korábban
Kitörés az ismeretlenségből
A ma többnyire csak Ovidius néven ismert Publius Ovidius Naso Kr. u. 17-ben bekövetkezett halála előtt verses formában alkotta meg saját sírfeliratát:
E kő alatt nyugszik a gyöngéd dalok költője Naso,
Kit megölt saját égi talentuma.
Ember, utadon megállj, s ha tudod mi a szerelem,
Mondj érte forró fohászt: legyen szép az álma.
Az utókor által főként Átváltozások (Metamorphoses) című, klasszikus görög és latin mítoszokat újrafeldolgozó epikus költeményéről ismert költő saját korában főként színes nyelvezetű, ám annál ellentmondásosabb szerelmes versei miatt volt híres.
Szerelmek (Amores), illetve A szerelem művészete (Ars amatoria) című művei őszintén beszélnek a rómaiak szexuális szokásairól. Ennek köszönhetően Ovidius nagy népszerűségre tett szert, azonban éppen e témák végül szerepet játszottak bukásában is.
Az Átváltozások megjelenését követően Ovidius elvesztette a császár kegyét, és a Fekete-tenger partján fekvő Tomis városába (a mai romániai Konstanca) kellett távoznia.
A költő itt, a birodalom peremén szeretett városa iránti vágyódással töltötte utolsó éveit, és egymás után írta kérelmeit római kapcsolatainak, melyekkel visszatérését kívánta lehetővé tenni.
Saját elbeszélése szerint a száműzetést egy „hibának” köszönhette, amellyel feldühítette Augustus császárt. Ovidius bánkódása ellenére szerencsésnek tartotta magát, amiért e ballépéséért végül elkerülte a halálbüntetést, azonban közelebbről sosem értekezett írásaiban arról, mi rosszat is tett.
Az irodalomtörténészek az évszázadok során számos elmélettel álltak elő Ovidius „hibájának” természetét illetően, a rejtély megoldásához napjainkra sem került közelebb a történettudomány.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Nemcsak költő, nagy formaműveltségű műfordító is volt Dsida Jenő 20:20
- Előadásmódja miatt először csak kalózrádiók sugározták Tom Jones slágereit 18:05
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét 16:05
- A kisantant létrejötte összekovácsolta a világháború veszteseit 15:05
- Egész nyáron változatos programokkal várják a látogatókat a Benczúr Kerti Estéken 13:20
- Rippl-Rónai József és Vaszary János képeit is megcsodálhatjuk a BTM új időszaki kiállításán 11:20
- Kezdetben barbároknak tartották a buddhista tanok terjesztőit 09:05
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap