Tudományos felfedezésekből is merített ihletet Frankenstein megalkotásakor Mary Shelley

Hol a határ élet és halál között?

Az 1770-es évektől kezdve egy olasz tudós, Luigi Galvani elképzelése felforgatta az emberi életről alkotott világképet. Miközben egy alkalommal békákat boncolt, észrevette, hogy a béka izmai a bonckés fémjének érintésére összerándulnak.

Tovább kutatta a kérdést, és számos kísérletet végzett, amely után meggyőződésévé vált, hogy felfedezte az „állati elektromosságot”. Szerinte az elektromosság az állatok testéből eredt, és az elektromosság hozza létre a mozgásukat.

Lord Byron portréja.

Wikipédia / Közkincs

Unokaöccse, Giovanni Aldini, még ennél is tovább ment. Noha Alessandro Volta hamar cáfolta Galvani tételét az állati elektromosságról, Aldini ezen a nyomon haladt tovább. Először halott szarvasmarhák fejébe vezetett áramot, és azt tapasztalta, hogy az állatok forgatni kezdik a szemüket.

1803-ban aztán egy rég dédelgetett álma teljesült: a hatóságok biztosították neki egy elítélt gyilkos, George Forster a Newsgatenél frissen felakasztott holttestét.

Aldini elektromosságot vezetett a testbe, a beszámolók szerint a halott állkapcsa remegett, az egyik szeme kinyílt, a vonásai pedig eltorzultak. Sőt, a jobb kezét felemelte és összeszorította, a lábai pedig mozgásba lendültek. A közönség azt hitte, hogy majdnem sikerült feléleszteni egy halottat.

Mary Shelley 1840-ben Richard Rothwell (1800–1868) festményén

Wikipédia / Közkincs

Bár Mary Shelley nem említette meg Aldinit, azt bizonyosan tudjuk, hogy a galvanizmus szóba került Byronék beszélgetésein. (Valójában a konkrét elektromos folyamatot sem írja le a könyvében a szerző).

Mary Shelley maga is ismerhetett olyanokat, akik az élet és a halál közötti vonalat kutatták: édesanyja öngyilkosságot kísérelt meg a Temzébe ugorva, de sikerült kihúzni és megmenteni. Férje pedig ismerte James Lind skót orvost, aki többek között az újraélesztésért is küzdött. Victor Frankenstein alakjába többek között őt is beleszőtte az írónő.

1. Nyármentes nyaralás
2. Hol a határ élet és halál között?
3. Az őrült tudós születése
4. Változások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai