Trója felfedezése indította dicstelen jelenkori útjára az addig szerencsét jelentő horogkeresztet

Jó szerencse és az „árja nép”

Schliemann óriási felfedezését követően arra következtetett, a horogkereszt „távoli őseink jelentős vallási szimbóluma” lehetett. Kollégája, Émile-Louis Burnouf azonban ennél is messzemenőbb következtetésre jutott, mivel ismerte a jelkép indiai jelentőségét. A hindu Rigvéda szövegét tanulmányozva arra jutott, a horogkereszt az ebben említett árják jelképe.

Az „árja”, mint faji besorolás a 19. század folyamán az indoeurópai nyelvrokonságból kiindulva fokozatosan kialakult, áltudományos megállapításokkal tarkított fogalom volt, amelyhez Burnouf társította az új jelképet.

Mivel Indián kívül az ősi Trójánál és számos népvándorláskori germán használati tárgyon (például 6. századi edényeken) is megtalálható volt, egyértelműnek tűnt az indiai legendák fehérbőrű harcosai és az európaiak közötti kapcsolat.

Az összekapcsolás valójában nem csupán tudománytalan, de eleve félreértésen alapszik: a szanszkrit „árja” szó „becsületes”, „tiszteletreméltó”, illetve „nemes” jelentéssel bír, és a vallási szövegekben sem egy konkrét népcsoportra vonatkozik.

Az ősi, egykor a civilizáció csúcsát jelentő néptől való eredeztetés azonban igen népszerűvé vált, különösen Németországban, amely éppen 1871-ben egyesült – abban az évben, amikor Schliemann megkezdte ásatásait Hisarliknál.

A tetőfokukra hágó nacionalista érzelmek természetesen felkarolták azt a nézetet, hogy Trójánál ősi német jelképek kerültek elő, mivel ez azt bizonyította, hogy „az árják” az ókorban is domináns civilizációt képeztek.

A 19. század végén és a 20. század elején tehát a horogkereszt egyfajta kettős életet élt: Szerte Európában és Észak-Amerikában egy univerzális szerencsejelképnek tekintették (Kanadában egy női jégkorongcsapat is viselte a The Swastikas nevet, míg a navahók szerencsejelképeként Arizona állam autópályái mentén is feltűnt).

1. A lelkes felfedező
2. A kőkorszaktól a középkorig
3. Amerikától Indiáig
4. Jó szerencse és az „árja nép”
5. Hitler és a horogkereszt
6. Mit jelképez ma a horogkereszt?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs