Totális agymosással képezték könyörtelen gyilkosokká a náci Einsatzgruppék tagjait

Új likvidálási megoldások

A főbelövéssel történő kivégzések – különösen, amikor nőkről és gyermekekről volt szó – mentálisan rendkívül megterhelőek voltak sok Einsatzgruppe-tag számára. Ezen a szeszes ital nagymértékű fogyasztása sem tudott segíteni. Voltak, akik öngyilkosok lettek, míg mások áthelyezésüket kértek más egységekhez.

Kezdetét vette a kísérletezés, hogy olyan módszert találjanak, amely a hóhérokra nehezedő lelki nyomást csökkenteni tudná. Egyes osztagok mésszel (kalcium-hidroxid) kísérleteztek. Az elgondolás az volt, hogy a gödörben egymáson fekvő áldozatokra meszet kennek, majd vizet engednek rájuk. A kálcium-hidroxid a vízzel reakcióba lépett, és gyakorlatilag lemarta az áldozatok húsát. Ezzel a módszerrel hamar felhagytak a borzalmas látvány miatt, hiszen az emberek még éltek, amikor a vizet rájuk öntötték.

Miután a tesztelt módszerek nem bizonyultak elég eredményesnek, 1941 augusztusában az RSHA alternatív kivégzési módszerek kidolgozásába kezdett Berlinben. Ennek eredményeképp kezdték el alkalmazni az elgázosító teherautókat (ezek olyan teherautók voltak, melyek hermetikusan lezárható csomagterébe bevezetésre került a kipufogógáz).

Rövid időn belül valamennyi Einsatzgruppét ilyen teherautókkal látták el. A gépjármű kipufogócsövéből távozó szén-monoxidot egyenesen a lezárt utastérbe vezették, ahol az áldozatok tartózkodtak. Az elgázosítás körülbelül tizenöt-harminc percet vett igénybe. Ez alatt az idő alatt a teherautó a beszállás helyétől az előre előkészített sírokhoz hajtott.

A főbelövéses kivégzések folytatódtak, kiegészülve a teherautókkal történő elgázosítással. Az elgázosító teherautók jelentették a koncentrációs táborok gázkamráinak előszobáját. Az elgázosító helyiségekkel ellátott koncentrációs táborok működésének megkezdése után az Einsatzgruppéknak a zsidók lemészárlásában betöltött szerepe egyre inkább háttérbe szorult. 1942 elejétől ezeket a különítményeket a szovjet partizánok elleni harcokban vetették be.

Az Einsatzgruppék tevékenységét a brutalitás és pusztítás fémjelezte. Mélyen beléjük ivódott az ideológia, mely alapján a zsidókat, szlávokat, partizánokat és bolsevikokat a német népet fenyegető ellenségnek, illetve náluk alacsonyabb rendűeknek tekintették.

Kiképzés és agitáció révén egy sajátos motivációt fejlesztettek ki az erőszakos cselekmények végrehajtására. A speciális motiváció révén nemcsak a gyilkolás nem okozott számukra nehézséget, de még az áldozataikkal való kegyetlen és könyörtelen bánásmódtól sem riadtak vissza.

1. Alapos rosta
2. Gyilkos küldetés
3. Új likvidálási megoldások
4. A halál gépezete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai