Több tízezer kilométert tett meg gyalog Afrikában David Livingstone
2023. november 17. 16:05 Múlt-kor
„Európai szemek eddig még sohasem látták, de az angyalok repülés közben már biztosan gyönyörködtek ilyen csodás tájakban” – emlékezett vissza arra a pillanatra David Livingstone, amikor 1855. november 17-én meglátta a mai Zimbabwe és Zambia határán elterülő, a brit uralkodóról Viktória névre keresztelt vízesést.
Forrás: Wikipedia / Wellcome Images / CC BY 4.0
Korábban
A szegény skót családban született Livingstone már tízéves korától egy pamutfonóban dolgozott napi 12 órában. Bár orvosi és teológiai végzettségével eredetileg Kínába készült misszionáriusként, 1840-ben hittérítőként Dél-Afrikába utazott, és szinte azonnal megkezdte azon területek felfedezését, ahol európaiak még nem jártak.
1843-ban egy oroszlánnal való találkozása során bal karja annyira súlyosan megsérült, hogy innentől kezdve már soha nem tudta használni a testrészt.
A kis híján végzetes oroszlántámadás (Kép forrása: Wikipédia/ Wellcome Collection gallery/ CC BY 4.0)
Sérülése ellenére felfedezőkedve töretlen maradt. Néhány évvel a Ngami-tó felfedezése után 1852-ben a kereskedelem, a kereszténység és a civilizáció terjesztésének reményében, a rabszolga-kereskedők ellehetetlenítésének szándékával indult el a Zambézi felső folyásától a folyó torkolata felé.
1855 novemberében megközelítette azt a helyet, amelyet a bennszülöttek csak „mennydörgő füst” néven emlegettek. A felfedező ámulattal tekintett le a világ legszélesebb vízzuhatagának mélyére, amelyet 1856-ban Viktória királynőről nevezett el.
A „mennydörgő füst” – Livingstone Viktória királynőről nevezte el a vízesést
A felfedező később a Nílus forrásának kutatására indult, miután azonban jó ideje nem adott életjelet magáról, a New York Herald 1869-ben a példányszám növelésének reményében megbízta újságíróját, Henry Morton Stanley-t Livingstone felkutatásával.
Amikor Stanley 1871. november 10-én egy, a Tanganyika-tónál található kisvárosban rátalált a felfedezőre, a legenda szerint csak egy – azóta már szállóigévé vált – kérdést tett fel: „Ugyebár Dr. Livingstone-hoz van szerencsém?”
Frederick Havill portréja a híres felfedezőről
A kontinensen élete során több tízezer – egyes becslések szerint összesen 46 ezer – kilométert gyalogló Livingstone 1873-ban halt meg maláriában vagy vérhasban. A szívét egy fa alatt temették el halála színhelyének közelében, testét pedig a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
