Több mint negyven örökölt rangja és címe volt Alba hercegnőnek
2022. november 15. 09:50 Balázs-Piri Krisztina
Arról volt híres, hogy… híres. A XX. század egyik leggazdagabb spanyol asszonyának vagyonát több milliárd euróra becsülték. Minden lépését riporterek hada kísérte: volt is miről tudósítaniuk, hiszen Alba hercegnő nagy kanállal habzsolta az élvezeteket. A szó szoros és átvitt értelmében is igen gazdag élete volt, mulatságos módon gyakran beszélt arról, hogy csak leírásokból ismeri a bankjegyeket, hiszen készpénzre sohasem volt szüksége.
Korábban
1926-ban Madrid Liria nevet viselő patinás palotájában született. Viktória Eugénia, XIII. Alfonz spanyol király hitvese tartotta keresztvíz alá, bölcsőjénél ott volt „tout le monde”, mindenki, aki számított a korabeli nemzetközi arisztokráciából: legtöbbjükkel a hercegnő rokoni kapcsolatokat ápolt.
Ő maga a negyvenvalahány örökölt címével-rangjával még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mindezekhez pedig elképesztő kiváltságok tartoztak: Alba hercegnő nem volt köteles letérdelni a pápa előtt, és akár lóháton is betérhetett volna a sevillai székesegyházba.
Országát állítólag észak–dél irányban a saját tulajdonában lévő földjein is végigutazhatta, vagyona legmesésebb részét mégis képgyűjteménye tette ki. A hercegnő 2012-ben Madridban a nagyközönségnek is bemutatta a 150 darabból álló kollekciót: többek között Rembrandt, Goya, Velázquez, Rubens, Murillo és Tiziano vásznait, amelyek valaha csodálatos palotáinak falain függtek országszerte.
A hercegnőé volt egy antik ritkaságokat tartalmazó, huszonötezres könyvgyűjtemény is, benne a Don Quijote első kiadásának egyik példánya 1605-ből, és a térkép, amelyre Kolumbusz Kristóf rajzolta fel tervezett útját Indiába.
A felbecsülhetetlen értékei közé tartozott a spanyolok egyik nemzeti kincse, II. Ferdinánd, a „katolikus király” végrendeletét tartalmazó okirat, amelyre a majd 600 éves Alba-ház fejeként a hercegnő is roppant büszke volt. És akkor még nem beszéltünk rendkívüli óra- és porcelángyűjteményéről, no meg azokról a falikárpit-ritkaságokról, amelyeket még III. Napóleontól örökölt a család.
A hercegnőnek a szépség és gazdagság mellett azonban keserű örökség is jutott: a hiúság. A 21 éves korától rendszeresen igénybe vett kozmetikai beavatkozások szörnyen elcsúfították. Így története olyan, mint egy fordított Andersen-meséé: a bájos, vonzó fiatal lányból idős korára ijesztő jelenség lett.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
