Több mint 100 évig élt a megalázott kommunista özvegy
2015. május 12. 18:26 MTI
Pekingben 101 éves korában kedden elhunyt az orosz születésű Lisa Kiskin, a kínai kommunisták egyik korai vezérének, Li Li-szannak a felesége, akit férjével együtt többször is meghurcoltak a történelem során. Az özvegyet csak 13 évvel férje halála után, 1980-ban rehabilitálták.
Korábban
Lisa Kiskin, eredeti nevén Elizabeta Pavlovna Kiskina orosz arisztokrata családban született. Az 1930-as években betűszedőként dolgozott és francia nyelven tolmácsolt. Akkor találkozott jövendőbelijével. Későbbi férje, Li Li-szan fiatal korában ismerkedett meg Hunanban Mao Ce-tunggal, majd 1920-ban Franciaországba ment továbbtanulni, és a műhelyben, ahol a tanulásra kereste pénzét, főnöke "fertőzte meg" a kommunista eszmékkel. Merész aktivitása miatt azután bajkeverőnek minősítették és 1921-ben több mint 100 kínai társával távoznia kellett az országból.
Hazájában Li testhezálló szervezési feladatokat kapott, 1928-ban pedig a kínai kommunisták Moszkvában tartott vezetői ülése után megkapta a propagandaosztály vezetését. 1929-1930-ban a párt tényleges irányítója lett, de nem volt sikeres. Öntörvényűként jellemezték, ellentétbe került a Kominternnel és Moszkva támogatását élvező párttársaival is. Ezért Moszkvába rendelték önkritikát gyakorolni és "fejmosásra". 1938-ban az NKVD letartóztatta, és csak 1940-ben engedték el Csou En-laj, későbbi miniszterelnök közbenjárására. 1946-ban tért vissza Kínába feleségével, Lisával. 1949-ben ott voltak mindketten a Tienanmen tér kapubástyájának mellvédjén, amikor Mao kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot.
Li karrierje azonban továbbra sem volt töretlen, Peking és Moszkva megromlott viszonyának időszakában a Szovjetunióban töltött évei miatt vezekelnie kellett, arcképét utólag még a Tienanmen téri történelmi eseményről készült fényképről is kiretusálták. Az 1966-ban kezdődött és tíz éven át tartott kulturális forradalom idején feleségével együtt meghurcolták, megalázták, nyilvánosan felvonultatták őket, kémeknek titulálva mindkettőjüket. Li Li-szant mentálisan és fizikailag is bántalmazták a vörösgárdisták. Később nyoma veszett. Azt állították, hogy gyógyszert vett be, úgy végzett magával. Felesége mindvégig kételkedett ebben.
Lisa Kiskint 8 évre - 1975-ig - magánzárkába zárták, öt évvel később Teng Hsziao-ping rehabilitálta. A házaspárnak két lánya van, Inna and Ala. Az özvegyet, aki éveken át tolmácsolt Kínába látogató francia vezetőknek, delegációknak 99 éves korában a Francia Köztársaság Becsületrendjével tüntették ki. A legmagasabb francia elismerést Franciaország nagykövete adta át neki egy pekingi kórházban, a gonosz erőkkel szembeni ellenállás "élő jelképének" nevezve őt.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap