Tíz szívszorító naplóbejegyzés a 2. világháborúból

+1 A magyar tragédia

„Karácsony másodnapján rettenetes éjszakánk volt. A szinte kibírhatatlan ágyúzás miatt felkeltünk éjjel, és a gyerekekkel lementünk a pincébe. Aludni sehogyan sem tudtunk, csak ültünk az óvóhely padjain. Éjfél után újra felmentünk a lakásba, és állandó csatazajban, géppuska és ágyútűzben értük meg a reggelt. A nap legnagyobb részét az óvóhelyen töltöttük, csak az étkezésekre merészkedtünk fel a lakásba. Minden nagyobb robbanásra sírógörcsöt kapott feleségem és Babyka. A gyerekek sírtak, köhögtek, hánytak és fuldokoltak a szamárköhögési rohamban. Állítólag Budapest teljesen be volt kerítve, és az oroszok az Uj Szent János Kórházat is elfoglalták. Az Olasz fasor végén volt az arcvonal. A közelünkben felállított ágyuk dörögtek egész nap" - olvashatjuk Pentelényi János ostromnaplójának 1944. december 26-i bejegyzésében.

A csepeli Weiss Manfréd Művek 34 éves mérnöke feleségével és két gyermekével a II. kerületi Olasz (később Malinovszkij, ma Szilágyi Erzsébet) fasor 17-es számú ötemeletes bérházban élt az ostrom idején. Miután drámai körülmények között túlélte az ostromot, visszakerült a csepeli Weiss Manfréd Művekhez. (Forrás: Beszélő)

„A házroncsok között állati temetek, felületesen elföldelt emberi hullák bűzlenek a tavaszi nap melegében. A vánszorgó, csomagokat, batyukat cipelő tömeg mintha céltalanul ténferegne; de a valóságban Pest sistereg az élettől. Hevenyészett üzletekben, kapuk alatt és az úttesten minden árulnak, olyan cikkeket is, amelyeket már évek óta nem láttunk: malac, marha és borjú, Chanel-parfüm, cipőpaszta, csokoládé, igazi tea és kávé, kockacukor, női ruhaanyagok, harisnya, cipő (...) Néhány feketéző kereskedő ezekben a hetekben megmentette Pestet az éhhaláltól" - olvashatjuk Márai Sándor egyik 1945. áprilisi naplóbejegyzésében.

Az író és felesége az 1944. március 19-i német megszállás után Leányfalura költözött. 1945 tavaszán tértek vissza Budapestre, lakásuk azonban a bombázások alatt teljesen elpusztult. Márai fenti naplóbejegyzésében rendkívül érzékletesen ábrázolja az ostrom után éledező Budapesten uralkodó hangulatot, azt, ahogyan a lakosság igyekszik felocsúdni a második világháború pusztítása okozta sokkból.

1. A halálfélelemmel teli kamikazepilóta
2. A sztálingrádi pokol krónikása
3. Pearl Harbor szemtanúja
4. Amikor ujjongva fogadták a lelőtt gépet
5. Találkozás az SS-vezérrel
6. Egy tank belsejében
7. A puska másik oldalán
8. „Hullunk mint a legyek”
9. Szomjúság Hirosimában
10. Nem számít, férfi vagy nő
11. +1 A magyar tragédia

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"