Takargatott diktatúra, kitelepített cigányok, karlendítő franciák – Hitler két olimpiája
2016. augusztus 25. 13:48 Csernus Szilveszter
Nem egyszer fordult már elő az olimpiák történetében, hogy diktatúrák a játékokat erőfitogtatásra használták fel. Ezek közül a legelső és a leghírhedtebb az 1936-os berlini volt. Hitler a rendezvénysorozat segítségével igyekezett bizonyítani a nemzetközi közösségnek, hogy Németország kilábalt az első világégésből és visszanyerte erejét, ami különösen bizarrnak hat annak fényében, hogy három évvel később Berlin agressziója révén ki is tört az újabb világháború. Az olimpia előtt aggályosabbá tette a helyzetet, hogy a zsidó származású sportolók részvétele is kérdéses volt. A kép azonban ennél árnyaltabb: az olimpiai pályázatot nem Hitler Németországra nyerte, másrészről nem csak egy olimpiát rendezhettek a nácik 1936-ban: napjaink népszerű síparadicsoma, Garmisch-Partenkirchen adott otthont a téli játékoknak, amit már szintén áthatott a horogkeresztes eszme.
Korábban
Hitler téli olimpiája
Németország már a kezdetektől szeretett volna főszerepet vállalni az újkori olimpiai mozgalomban, többször pályázva a játékok megrendezésére. Egyszer el is nyerték a jogot, ám az 1916-os olimpiai játékok elmaradtak. A világháború után egészen 1928-ig kellett a német sportolóknak várniuk, míg elindulhattak az ötkarikás játékokon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban elérkezettnek látta az időt, hogy kárpótolja a békés teljesítési politikát folytató Németországot, így 1931-es ülésén Berlinnek adták a XI. olimpiai játékok rendezési jogát – Budapest, és a második legtöbb szavazatot kapó Barcelona előtt.
A németországi olimpia főszervezői, Carl Diem és Dr. Theodor Lewald az 1932-es Los Angeles-i játékokon tüzetesen megfigyelték a szervezés minden részletét. Hazavitték a belépőjegyeket, programfüzeteket, fényképeket készítettek az olimpiai létesítményekről és az olimpián dolgozóktól tudakozódtak.
A politikai helyzet azonban rövidesen megváltozott. A weimari köztársaság megbukott és 1933. januárjában Hitler került a kancellári székbe. Közismert, hogy a nemzetiszocialisták nem voltak hívei a nemzetek békés versengésének, de Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere másként gondolkodott. Meglátta a világeseményben a hatalmas lehetőséget, melyben az új Németország nagyságát lehet propagálni és a német nép erejét fitogtatni. Hitler így végül teljes mellszélességgel kiállt az olimpiai mozgalom mellett és elérte, hogy a NOB 1933. nyári bécsi ülésén a téli játékok rendezési jogát is Németország kapja. Hozzá kell tenni, hogy 1948-ig a téli játékokat mindig a nyári olimpiát rendező országban tartották, egy alkalmat leszámítva (1928-ban az arra alkalmatlan Hollandiában „kellett volna” a téli játékokat megtartani).
Goebbels beindította a propagandagépezetet, melynek révén a sportágakról ismertetőket terjesztettek, olimpiai vándorkiállításokat szerveztek, sőt egy hatalmas olimpiai harang is körbevonatozta az országot (egyben a Ruhr-vidék nehéziparát is illusztrálva), hogy majd a berlini harangtoronyban kössön ki. Hitler 1936. február 6-án nyitotta meg a téli olimpiai játékokat, amelyre a szervezők a berlini esemény főpróbájaként tekintettek. Az előkészületekhez tartozott, hogy felsőbb utasításra összevonták Garmisch és Partenkirchen településeket, így a Bajor-Alpok gyöngyszeme napjainkig nevén viseli a Führer keze nyomát.
A náci militarizmus is megmutatkozott a téli olimpián, ugyanis német kérésre ekkor vették vissza a(z 1920-as években már műsoron lévő) katonai járőrözést a sportágak közé, amelynek "jogutódja", a biatlon ma is olimpiai sportág. Érdekesség, hogy az aranyérmet az olasz csapat nyerte, a hazaiak az ötödik helyre szorultak. A 28 ország sportolóival ékesített megnyitón a francia és a brit csapat is feltartott jobb kézzel vonult – a hazai csapathoz hasonlóan, amit a közönség kitörő örömmel fogadott.
Az olimpia sztárja a norvég Sonja Henie volt. A Führerrel is jó viszonyba kerülő műkorcsolyázó aranyérmével hozzájárult ahhoz, hogy az éremtáblázat élére Norvégia került, második helyre szorítva Németországot. Hitler látványos fáklyás sílesiklást szervezett a tíznapos esemény zárására, amely mindennel együtt lenyűgözte a NOB-ot. Németország így elkezdett a berlini olimpiára összpontosítani.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
