Öt tény a Szovjetunió szerepéről a spanyol polgárháborúban
2018. augusztus 2. 12:08 Múlt-kor
A spanyol polgárháborúról köztudott, hogy a Harmadik Birodalom ebben a konfliktusban próbálta ki a második világháború során alkalmazott haditechnikájának és harceljárásainak egy részét. Ez a háború tökéletes „laboratórium” volt azonban a Szovjetunió számára is több eszköz kipróbálására, valamint az ellenség megismerésére – találkozhattak ugyanis a harcmezőn német és olasz katonákkal, valamint felszerelésükkel. Alább olvasható öt tény a Szovjetunió szerepéről a spanyol polgárháborúban.
Korábban
Madrid védelme
A szovjet haderő jelentős mértékben hozzájárult Madrid hosszú ideig tartó védelméhez. 1936 októbere és novembere folyamán, amikor a város sorsa kérdéses volt, a szovjet csapatok jelentették a döntő erőt az akkori harcok kimenetelében. Október 23-án egy nagy offenzívát követően dél felől közelítették meg Franco csapatai a fővárost. A nacionalisták nem számítottak nagy ellenállásra, azonban a szovjet T–26-os harckocsikba belebotolva kénytelenek voltak újra felmérni a helyzetet. A „Greize őrnagy” néven ismert Paul Arman, illetve „Pablo” becenévvel illetett Dmitrij Pavlov dandártábornok által vezetett harckocsiegységeknek elengedhetetlen szerepe volt abban, hogy ekkor nem sikerült a francoistáknak bevenni Madridot.
Fent az égen is zajlottak a harcok, itt a szovjet Polikarpov I–15 vadászrepülők pilótái német, illetve olasz vetélytársaikkal küzdöttek. A köztársasági oldal bombázói, amelyek a támadó szárazföldi csapatokra mértek csapást, szintén többnyire szovjet repülők voltak (Tupoljev ANT–40-esek). A szovjet csapatok között voltak szabotázsra specializált egységek is, akik az ellenséges vonalak mögött tevékenykedtek. Mindez három évre elodázta Madrid elkerülhetetlen sorsát – Franco tábornok csupán 1939. március 28-án léphetett be a fővárosba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap