Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét
2016. november 18. 16:20
A „sötét középkor” gondolata elsőként a nagy itáliai költő, Francesco Petrarca műveiben tűnt fel, és a mester a latin irodalom ókori görög és római műveltség óta megfigyelhető hanyatlásával kapcsolatban használta. A kifejezés később általánosabb jelentést nyert, és a Római Birodalom bukásától nagyjából az ezredfordulóig tartó időszakban (korábban olykor az egész középkorra vonatkoztatták az elnevezést) a kulturális fejlődés területén megfigyelhető megtorpanás leírására használták. A történészek azonban – különösen az utóbbi években – megkérdőjelezik ennek a kifejezésnek az igazságtartalmát. A kora középkor valójában nem volt sötétebb vagy barbárabb a korszak többi századánál, és ugyanúgy számos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai változás jellemezte ezt a kort is. A History.com több érvet is egybegyűjtött ennek igazolására.
Korábban
Elfogultság az ókori Róma iránt
Róma bukásával a birodalom egykori területeinek többségén germán törzsek vették át a hatalmat, amelyek az ókori római hagyományokkal szemben saját értékrendszerük érvényesítésére törekedtek. A „sötét középkor” kifejezés azért is terjedhetett el széles körben, mert a korabeli írásos források szerzői Szent Jeromostól kezdve Tours-i Gergelyen át Bede Venerabilisig erősen elfogultak voltak a római korral szemben. Igaz, hogy olyan találmányok, mint a római cement eltűntek, és az írni és olvasni tudók aránya is magasabb volt az ókori Rómában, de nem szabad elfeledni, hogy Petrarca, a kifejezés meghonosítója az ókori görög és római civilizációt az emberi nem csúcsteljesítményének tartotta. Érthető módon, ám – legalábbis részben – igazságtalanul, a „régen minden jobb volt” jegyében utasították el tehát sokan az ezt követő korszakot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.