Öt bizarr és paranoid királyi szokás az emberevéstől az őrült orvosi gyógymódokig

A fürdés, mint bűnös és pogány szokás

Annak ellenére, hogy az ókori Róma a fürdőzés államaként is elhíresült, kései századaiban szokatlan riadalom ütötte fel a fejét, miszerint néhányan elkönyvelték, hogy a fürdés komoly veszélyeket rejthet magában. Az időszámítás utáni III. századtól a birodalmat behálózó 11 óriási vízvezeték mintegy 1212 szökőkutat és 926 közfürdőt látott el. Ennek ellenére később, 527-ben a gót betörések következtében megrongálódtak a vízvezetékek, így akadozott a vízellátás. A felelősség a korai keresztény egyházra hárult, ám az érintetteknek fogalmuk sem volt arról, hogyan javítsák meg a vezetékeket, hogy helyreállítsák az alapvető tisztálkodás lehetőségét. Megoldást csupán tekintélyük megóvására találtak és a fürdést a pogányok által gyakorolt bűnös, hedonista cselekedetnek nyilvánították.

Idővel már az orvosok is az egyház oldalán foglaltak állást, ami odáig fajult, hogy az emberek már csillagjósokra hagyatkozva igyekezetek kipuhatolni, hogy van-e kedvező alkalom a tisztálkodásra. A hiedelem olyannyira elterjedt, hogy a későbbi történelmi periódusokban is tovább élt. A XV. században a spanyol uralkodó, aragóniai Ferdinánd felesége, a Trastámara-házból származó Kasztíliai Izabella azzal büszkélkedett, hogy egész életében összesen csupán két alkalommal fürdött. Az angol I. Erzsébet sem vitte túlzásba a tisztálkodást annak ellenére, hogy megjelenésére igen kényes volt, elmondása szerint havonta egyszer vette igénybe a víz és a szappan tisztító hatását.

Utóda, angol földön I. Jakab (1603-1625), Skóciában VI., szintén kerülte a mosakodás lehetőségét és állítólag sosem fürdött. További szóbeszéd terjedt róla, amikor egy udvarhölgy arról panaszkodott, hogy a tanácsteremben ülve, ahová a király is belátogatott, ő és a barátnője megtetvesedtek, célozva az uralkodó „szerepére” az ügyben. A tetvesség mellett környezete felrótta azt is, hogy még vacsora előtt sem hajlandó kezet mosni, csupán csak nedves szalvétával áttörölte ujjbegyeit. A fürdéssel kapcsolatban egy XVI. századi könyv is megnyilvánul, ami egyébként szintén nem javasolja se a fürdő, se gőzfürdő használatát, ráadásul még arra is felhívja az egyén figyelmét, hogy lehetőleg ne izzadjon sokat.

1. VIII. Henrik párnát csókoló személyzete
2. I. Erzsébet mérgező alapozója
3. A fürdés, mint bűnös és pogány szokás
4. Kannibál uralkodók
5. Uralkodók és szentek egy ágyban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe