Szinte holdbéli tájjá változtatta Luzon szigetét a Pinatubo vulkán kitörése 1991-ben
2020. június 18. 15:39 Múlt-kor
A 20. század második legnagyobb vulkánkitörése egyben a legnagyobb olyan kitörés volt, amely sűrűn lakott területen fejtette ki hatását. 1991. június 15-én a Fülöp-szigeteki Luzon szigetén található Pinatubo-hegy a vulkánkitörési index szerinti 6-os erősséggel éledt újjá mintegy 500 év után. A kitörés nagysebességű, forró gázokból és hamuból álló földcsuszamlásokkal, úgynevezett piroklaszt árral járt, de óriási sárlavinákat is okozott, valamint egy több száz kilométer sugarú körben terítette szét a hamut a levegőben is. Hatásai máig érzékelhetők a környező vidéken.
Korábban
Fokozatos ébredés
A kitörés szerencsére nem figyelmeztetés nélkül történt. Még 1990. július 16-án egy, a Richter-skála szerinti 7,8-es erősségű földrengés következett be mintegy száz kilométerre a Pinatubótól északkeletre.
A vulkán környékén ez földcsuszamlást, több kisebb földrengést, és egy már létező geotermikus zónában a kibocsátott gőz mennyiségének növekedését okozta. Egyébiránt azonban úgy tűnt, a hegy tovább alussza fél évezrede tartó álmát.
1991. márciusában és áprilisában változott a helyzet. Mintegy 30 kilométeres mélységből elkezdett a hegy csúcsa felé emelkedni a folyékony magma, ami további apróbb földrengéseket okozott, valamint több rést nyitott a hegyen, amelyekből gőz tört elő.
Rengések ezrei rázták meg a Pinatubót április, május és június folyamán, és több ezer tonna mérgező kén-dioxid tört elő a mélyből.
Június 7-étől 12-éig tartott az első felszínre érkező magmaadag kitörése, azonban – mivel a gázok jókora része már a légkörbe távozott – nem történt robbanásszerű kitörés, és egyszerű lávafolyam indult meg.
Június 12-én – a Fülöp-szigetek függetlenségi ünnepnapján – már újabb, gázokkal telített hullám ért a felszínre, ennek térfogata több millió köbméter volt. A vulkán 500 év után újraéledt.
Június 15-én egy minden korábbinál nagyobb magmahullám érte el a hegy csúcsát, és szétrobbantotta azt, öt köbkilométer törmeléket a levegőbe juttatva. A kataklizmikus kitörés következtében kialakuló hamufelhő 35 kilométer magasra nőtt, ezt az alacsonyabb magasságokban egy éppen ekkor a térségbe érkező, Yunya nevű tájfun terítette szét, fentebb pedig nagysebességű szelek vitték el délnyugati irányba.
Az egész vidéket vulkáni hamu és tajtékkő terítette be, a finomabb hamuból még az Indiai-óceánba is látványosan hullott. A műholdképeken kimutatható volt, hogy a Pinatubo hamufelhője többször megkerülte a Földet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
