Szenvedélyek tűzterében – viharos történetek „szemtanúja” volt Zsolnay Miklós kandallója
2016. október 25. 13:35 Görbe Márk
A BÁV 69. művészeti aukcióján árverésre kerülő pirogránitból készült, aranyló tüzű, zöld eozinmázas elemekkel díszített Zsolnay-kandallót minden szempontból nevezhetjük fejedelmi darabnak. Nemcsak azért, mert a hazai kerámiaművészet fejedelmeinek számító Zsolnayak gyárából származik, hanem mert egy hasonló, historizáló példány díszítette valaha a budavári palota egyik legszebb, Szent Istvánról elnevezett termét is. Ez a helyiség a második világháborúban teljes egészében megsemmisült és „az idő rozsdás vasfoga” által nem kímélve, így járt a legtöbb Zsolnay-féle kandalló. A most kalapács alá kerülő darab azonban nemcsak ritkasága, hanem története miatt is különleges, ugyanis szorosan kapcsolódik Zsolnay Miklós személyéhez, aki a pécsi gyárat létrehozó és felvirágoztató Vilmosnak egyetlen fia volt.
Korábban
Színésznőfeleség karácsonyra
Miklós, aki inkább a cég üzleti ügyeit intézte, édesatyja 1900-ban történt elhunytát követően átvette a vállalkozás egészének vezetését, melynek prosperitását ezután is számos világkiállításon elnyert aranyérem és diploma jelezte. A Zsolnay-fiú – az üzlet érdekeit előremozdítandó – jelentős közéleti szerepet is vállalt - több mint száz elnökségi tagsági és tiszteletbeli hivatal viselésével. 1913-ban a Magyar Királyi Főrendiház örökös tagjává választották. A konzervatív erkölcs és aszkétikus életmód azonban nem tartoztak fő erényei közé, így eshetett meg, hogy ötvennégy évesen elvett egy már gyermekkel bíró, özvegy színésznőt - Bónis Malvint (Mályvát). A hölgy személye azért bír jelentőséggel, mert a Zsolnay-kandalló az ő birtokban lévő villában került felépítésre Miklóssal való ismeretsége idején.
Bónis Malvin az 1870-es években született nemesi családba (vele azonos nevű rokona dr Korányi Frigyes báró felesége lett). 1892-ben ment feleségül a nála jóval idősebb Fráter Árpádhoz, aki 1900-ben elhalálozott. A gyász letelte után a csinos özvegy – valószínűleg drámai vérmérsékletének engedve – megélhetési és talán férjszerzési célból – színésznőnek állt. Az újonnan alakult Beöthy László vezette Király Színház művésze lett és „szép szőkeségével”, valamint „szép nótázásával és kedves beszédével” hamar meghódította a közönséget. A színház első híressé vált előadása Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka volt, melyben Malvin a francia királylány szerepét játszotta akkora sikerrel, hogy a 1905 februárjában a darab centenáriumi előadásán nemcsak virágcsokrot, hanem egy földszintes, hatszobás villát is kapott egyik lelkes hódolójától.
Ezt a budapesti Thököly (akkor Csömöri) út 70 szám alatti villát – melyben később a Zsolnay-kandalló több mint száz esztendeig állt – Hlavay György építész építette 1901-ben és tőle került 1905 márciusában Bónis Malvin birtokába. A hetvenezer forintos vételárat – egy összegben és készpénzben (!) - egy ismeretlen lovag fizette, akinek kilétére ezideig nem derült fény. Mindössze talán egy 1907-es napilapban megjelent apróhirdetés utal személyére, melyben egy B.S. monogramu minisztériumi tisztviselő keres sürgősen albérletet, értesítési címnek pedig ezt a villát adja meg. Ha ő volt Bónis Malvin művészetének „önzetlen csodálója”, akkor ezek szerint a villáért cserébe két év „boldogság” volt jutalma a színésznő mellett.
Bónis Malvin azonban nem hevertette sokáig parlagon bájait, mert hamarosan új hódolót tudhatott magáénak, mégpedig Zsolnay Miklós személyében. A hölgy villája kertjének szépítésére elfogadta a tehetős gyáros ajándékait – melyek közül két nagyméretű, majolika virágtartóról és két fekete, pirogránit oroszlánról tudunk, mely utóbbiak mind a mai napig a bérház kertjében sütkéreznek. A szerelmespár megismerkedése valamikor 1910 előtt történt, házasságra pedig 1911-ben léptek – külön szerződésben rögzítve, hogy továbbra is különvagyonnal rendelkeznek, melyre házastársuk – haláluk esetén - nem jogosult.
Zsolnay Miklós feleségének bemutatására 1910 decemberében került sor, mégpedig olyan módon, hogy Bónis Malvin egy karácsonyfa alatt lévő nagy dobozból ugrott elő. Az öröm azonban nem volt osztatlan, ugyanis a Zsolnay-család nőtagjai erre a szokatlan antréra válaszul sírógörcsben törtek ki és életük legborzasztóbb karácsonyaként emlékeztek vissza az ünnepre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap