Százak vesztették életüket, mire a hatóságok elismerték, hogy San Franciscóban pestisjárvány dúl

Amit nem látunk, az nem is létezhet

A járvány tényének széleskörű elutasítása részben abból fakadt, hogy a kor legújabb tudományos vívmányaival kevesen voltak tisztában.

Kinyoun ugyanis – akit legfőképpen az amerikai Nemzeti Egészségintézetek (National Institutes of Health) nevű egészségügyi kutató-fejlesztő intézményrendszer atyjaként ismer az utókor – az orvosi bakteriológia úttörője volt.

A főorvos egy korábban ritkán látott eszközt, a mikroszkópot használta a betegektől vett minták vizsgálatára. Kalifornia kormányzója, Henry Gage különösen szkeptikus volt az új keletű tudományággal és módszereivel kapcsolatban.

Gage nem csupán azt vonta kétségbe, hogy léteznek szabad szemmel láthatatlan organizmusok, amelyek a betegségekért lehetnek felelősek. Sok más kaliforniaihoz hasonlóan azt a nézetet is osztotta, miszerint a fehér, európai származású emberek egyáltalán meg sem fertőződhetnek a pestissel.

E nézet alapja az a téves következtetés volt, hogy a középkori fekete halált az európai lakosságból csak a betegségre immúnis emberek élték túl, ezért minden európai származású ember veleszületett immunitással rendelkezik a pestisre.

E sokak számára megnyugtató tévhittel szemben azonban a járvány igenis megfertőzött számos fehér San Franciscó-i lakost, habár eleinte a város kínai negyedét (Chinatown) érintette a legsúlyosabban.

A fehér lakosok nagy része emiatt eleinte nem is aggódott, mivel a járvány kitörését annak tudták be, hogy a kínai bevándorlók koszosak, és eleve mindenféle betegséget hordoznak.

E rasszista előítélet eredménye az lett, hogy a kínai negyed lakói igyekeztek elrejteni a pestisben elhunytak holttesteit, hogy elejét vegyék a közösségükkel szembeni további diszkriminációnak.

Chinatown lakóinak jó oka volt erre: az első megerősített pestises haláleset nyomán a hatóságok vesztegzár alá vonták a negyedet, és az itt élők nem tudtak sem dolgozni menni, sem termékeket kivinni vagy behozni.

Rövid időn belül élelmiszerhiány alakult ki, és Chinatown lakói attól féltek, hogy ha még több halálesetre derül fény, az még súlyosabb karanténhoz, vagy akár preventív jellegű gyújtogatásokhoz is vezethet.

1. Halálos veszély
2. Amit nem látunk, az nem is létezhet
3. A struccpolitika vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?