Szarmata településre bukkantak Tiszapüspöki határában

Kovács Péter elmondta: a több hektáros lelőhely északnyugati részén - a nyáron feltárt gepida temetőtől mintegy ötven-száz méterre - találtak az i. sz. 2-3. századi szarmata települést bekerítő árok-, illetve sáncrendszer nyomaira. Hozzátette: a feltárt területen valószínűleg kézműves tevékenységet végezhettek. A számos használati tárgy - például malomkőtöredékek, fenőkő, bronz ruhakapcsoló tű, bronzgyűrű - mellett több, teljesen ép agyag-, illetve kerámiaedény is előkerült a feltárás során, amelyek közül néhányból, az úgynevezett terra sigillatákból (kis képekkel díszített agyagedény) római birodalmi eredetre és kereskedelmi kapcsolatokra lehet következtetni.

Régészeti szempontból az edények jelentőségét az adja, hogy gyakran igen pontosan datálhatóak és eloszlásuk betekintést enged a római gazdaság bizonyos részeibe - tájékoztatott Kovács Péter. Előkerültek továbbá állati csontok és ipari, magas hőfokon végzett tevékenységre utaló nyomok is a gödrökből, például hamu, salak és égetett, vörös réteg - közölte.

Kovács Péter hangsúlyozta: a nyáron feltárt gepida temető és a szarmata település között nincsen kapcsolat. A Tiszapüspöki határában megtalált leletekből a közeljövőben egy kiállítás is nyílik a település helytörténeti gyűjteményében - tette hozzá a régész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe