Szarmata családi sírt tártak fel Monor határában
2016. december 1. 14:32 MTI
A Monor határában fekvő régészeti lelőhelyen egy Kr. u. 2-3. századi temető harminc sírját tárták fel a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai, akik a sírokban az Alföldet a római korban benépesítő, keleti eredetű szarmaták emlékanyagát találták meg.
Korábban
Az M4-s gyorsforgalmi út M0-s autópálya és Cegléd közötti szakaszának építését megelőzően a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. régészeti feltárások elvégzését rendelte meg a kiemelt közlekedési infrastruktúra beruházások régészeti előmunkálatait koordináló Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól - olvasható a központ csütörtöki közleményében. A feltárt temető több sírját a szarmatákra jellemzően körárok veszi körül. A régészek az elhunytakat a szarmata hagyományok szerint hátukra fektetve, nyújtott helyzetben, a túlvilági útra melléjük helyezett ételmellékletek edényeivel, markukba érmekkel, testükön az öltözet különböző elemeivel és ékszereikkel találták meg.
Az egyik, körárokkal határolt területen három egymással párhuzamosan fekvő sír került elő. A középsőt valaha kirabolták, így csak néhány csontszilánk maradt meg, a tőle nyugatra fekvő sírban egy gyermek feküdt, lábfejénél edénnyel, mellkasán bronz fibulával, azaz ruhakapcsoló tűvel. A harmadik sírba egy felékszerezett asszonyt temettek el, akinek mellkasán egy aranyozott bronz korongfibula került elő, hosszú ruhájának láb felöli szegélyét pedig sűrűn üveggyöngyökkel varrták ki.
A lába mellé egy bronzveretekkel díszített ládikát helyeztek. A három sírban valószínűleg egy család tagjai feküdtek, akik vagy nagyjából egy időben haltak meg, például betegség vagy egy járvány miatt, esetleg a szokásossal ellentétben nem személyenként külön körárokkal határolt területre temették őket, hanem családi parcellát hoztak létre.
A sírcsoporttól nem messze egy 3-4. századi női sír észak-déli tájolású töredékes váza is napvilágot látott. Érdekessége, hogy a sír közepén, a medence helyén egy második koponyát helyeztek el. A felső koponyán egy nagy ezüst vagy bronz lemezből készült kúp alakú korongfibula volt, amelyet borostyán gombbal díszítettek. Két spiráldíszes római stílusú fülbevalót viselt egykor, nyakát fonott bronz nyakperec díszítette. A lábaknál a bronz karikából készült lánc a csizma éke volt, derekánál borostyán, karneol és üvegpaszta gyöngyök.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap