Számos dátum merült fel a történelem során Jézus lehetséges születésnapjaként
2023. március 25. 10:35 Múlt-kor
Korábban
Csillagok háborúja
Van azonban Jézus Bibliában leírt születésének egy olyan momentuma, amely alkalmas lehet arra, hogy meghatározzuk a születési évét. Ez nem más, mint az oly sokszor emlegetett betlehemi csillag, amely útmutatóul szolgált a napkeleti bölcseknek, hogy megleljék az általuk várt királyt.
Már a késő antik szerzők egy része is úgy foglalt állást, hogy a csillag, amelyet a bölcsek láttak, egy üstökös volt. A legnépszerűbb jelölt a Halley-üstökös volt, amely történetesen i. e. 12-ben haladt el a Föld közelében, és Cassius Dio beszámol a felbukkanásáról.
Nem ez az egyetlen üstökös, amely ideális jelölt lehet a betlehemi csillag szerepére. Egy Han-dinasztia korából származó kínai forrás, amely feljegyezte a különböző égi objektumokat, i. e. 4-ben is egy üstököst látott az égbolton. Ez az üstökös a forrás alapján hetven napig volt látható, és alkonyatkor kelt fel a keleti égbolton. Mindez összevág a bibliai értesülésekkel.
A háromkirályok imádása Giotto di Bondone a páduai Scrovegni-kápolnában 1305-1306 között festett freskóján
A betlehemi csillagot üstökösnek vélő teóriákkal azonban két nagyobb probléma van. Az egyik, hogy a felbukkanásuk elsősorban háborúkat, járványokat, katasztrofális eseményeket jelzett előre, és nincs arra adatunk, hogy a Jézus születése körüli időkben kultúrtörténeti értelemben másképpen tekintettek volna rájuk. Egy üstökös felbukkanása pedig a korabeli csillagászati eszközökkel is észlelhető volt.
A másik gond, hogy amennyiben valóban egy üstökös lehetett a betlehemi csillag, úgy az ellent mond a Bibliának. A szövegben ugyanis az szerepel, hogy a napkeleti bölcsek követték a csillagot, amely megállt Betlehem felett, és ebből tudták, hogy ott kell keresni Jézust. Ez viszont nyilvánvalóan nem vonatkozhat egy üstökösre, amely nem marad ott az égbolt egy pontján, hanem a földről nézve napról napra változtatja a helyét.
A szupernóva is szóba került, mint lehetséges magyarázat, mivel az általa okozott fényjelenség nem vándorol úgy az égen, mint egy üstökös. Már a 18. században is felvetették az ötletet, de manapság is többen úgy vélik, hogy a betlehemi csillag kérdésére a válasz egy szupernóva lehetett.
Egy ilyen csillagászati eseményt azonban a Föld több pontjáról is láthattak volna, márpedig a korabeli forrásokban nincs nyoma annak, hogy egy nagy erejű szupernóva bukkant volna fel az égbolton.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.