Stockholm központjában találtak rá az elfeledett 17. századi királyi hadihajóra

A rendkívüli felfedezésre a Skeppsholmen sziget rakpartjának nyári felújítása során bukkantak rá a munkások, és azonnal értesítették a Tengerészeti Múzeum szakértőit. „Eléggé meglepődtünk, ugyanis van néhány régi térképünk, amely a terület hajóroncsait ábrázolják, ám ezek mind a 19. század elejéről származnak, több mint négyszáz éves hajónak eddig nyoma sem volt” – magyarázta Jim Hansson tengerészeti régész. Hozzátette: az eddig feltárt maradványok a hajógerinc és a keresztgerendák egy részét mutatják.

„Különösen jól őrződött meg a hajótest. És ez még csupán a fedélzet első szintje, ahol egyébként még ma is látszódnak a deszkákon a különféle fejszecsapások nyomai. Izgalmas lesz feltárni a hajó többi részét” – mondta a kutató.

„Vettünk a nyáron kronológiai mintákat a roncsból, az analizálás eredményei pedig azt mutatják, hogy a hadihajó svédországi tölgyfából készült, amelyeket 1612 és 1613 között vágtak ki. Ezt követően márt egyszerűen csak meg kellett néznünk az akkortájt épült hadihajók listáját. Négy nagy vízi jármű is abban az időben készült” – magyarázta, majd hozzátette: a további vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a Sceptert találhatták meg.

A Scepter a holland hajóépítő mester, Isbrand Johansson keze munkáját dicséri, a 800 tonnás szerkezet 36 ágyúval büszkélkedhetett. Mozgalmas élete volt: az egyik legfontosabb útja 1621-ben egy 148 hajós flotta élén Rigába (a mai Lettország fővárosa) vezetett. A fedélzetén utazó király célja a fontos kikötőváros meghódoltatása volt, ám egy nagy vihar miatt végül csupán az észtországi Pärnuig jutott.

1639-ben „nyugdíjazták” a Sceptert és szándékosan elsüllyesztették Skeppsholmen szigete mellett, hogy – a 17. századi újrahasznosítási metódus szerint – egyfajta alapja legyen a Stockholm szívében felhúzandó új hajógyárnak. Nem először csináltak a svédek ilyet (más országokban nincs nagy hagyománya ennek), ennek ellenére az ily módon a tenger fenekére küldött hadihajók neve a legtöbbször a feledés homályába veszett. Mindez főként annak köszönhető, hogy helyükre számos új lépett.

„A hajó azért is számít különleges leletnek, mert a Vasa előtti generációból való, így pontosan láthatjuk a korabeli, most még kevéssé ismert műszaki, építészeti megoldásokat, és megérthetjük, hogy mi okozhatta a gondot a Vasa építésénél” – így Hansson. Az 1626-1628 között készült Vasa kora egyik legnagyobb és tűzerejét tekintve (64 ágyú) is legfélelmetesebb hadihajója volt. Azonban az építkezés során beütemezett, folyamatos szerkezeti változtatások miatt egyensúlya sérült, a magasságához és hosszához képest nem volt elég széles. Első útján, mindössze 1300 méter megtétele után süllyedt el, miután egy kis széllöket annyira megdöntötte, hogy a hajónyílásokon át befolyt a tengervíz. Az érintetlenül a tenger fenekén fekvő hajót később felhozták, és ma a svéd főváros egyik legnépszerűbb látványosságának számít.

A Scepter természetesen a Vasához képest rosszabb állapotban van, a tervek szerint háromdimenziós felvételek készülnek róla, ám magát a roncsot nem emelik ki, az eredeti helyszínen marad.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"