2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sosem sikerült megismételni az első keresztes hadjáratok átütő sikereit

2024. február 2. 09:05 Múlt-kor

A kereszt árnyékában

Történészek részéről felmerült, hogy a keresztények vereségének oka a keresztes háborúkkal kapcsolatos lelkesedés 1200 utáni fokozatos leépülése, amelyet a keresztes „ideál” pápák általi manipulációjával és felhígításával magyaráznak. Ez a magyarázat azonban túlságosan is egyszerű. Bár a 13. században valóban nem voltak jellemzőek azok a hatalmas hadjáratok, amelyeket 1095 és 1193 között láthattunk, de számos kisebb expedícióra továbbra is bőségesen akadt jelentkező. A keresztes háborúk legfőbb vonzereje – a megszentelt keresztény föld védelmében vagy visszafoglalásáért zajló harccal elnyerni a lelki megtisztulást – töretlen maradt. A kereszt hívó szava továbbra is mélyen megérintette a tömegeket.

Az eksztatikus ájtatosság egy látványos kitörése volt 1212-ben, amikor francia és német gyermekek és fiatal felnőttek százai nyilvánították ki spontán módon elszánásukat a kereszt ügye mellett. Az ezt követő eseményeket a gyermekek keresztes hadjárataként ismerjük: fiatalok seregei vonultak a Földközi-tengerhez abban a hitben, hogy Isten vigyázza majd az útjukat Levantéba, és ott csodás hatalmat ad nekik, amivel felülkerekedhetnek a muszlimokon, és visszafoglalhatják Jeruzsálemet. A tenger azonban nem vált kétfelé a gyermekek előtt, és a vállalkozás összeomlott. Ez nem tántorította el a későbbi vállalkozókat, például az 1251-es pásztormozgalom résztvevőit.

Bár a keresztesek lelkesedésének lángja fennen lobogott, erejét mind gyakrabban fordították el a Szentföldtől, hogy máshol felbukkanó ellenségekre sújtsanak le vele. A 13. század során a pápák számos keresztes hadjáratot hirdettek, amelyeknek célpontjai Franciaország déli részén élő eretnekek, kelet-európai pogányok, vagy épp saját politikai ellenfeleik voltak Itáliában.

Az erőforrások más részét a reconquista – az Ibériai-félsziget spanyol visszafoglalása a mór hódítóktól –, illetve Konstantinápoly védelme kötötte le, amelyet a nyugati keresztények nem sokkal korábban foglaltak el a bizánciaktól. Az egységes fókusz hiánya kétségtelenül gyengítette a Levantéban folyó háborús erőfeszítéseket, de hiba lenne azt gondolni, hogy a 13. században nem zajlottak nagyívű keresztes hadjáratok keleten. Az egyik legjelentősebbet egy olyan király vezette, akit ájtatossága és a szentföldi háború iránti elhivatottsága nyomán a katolikus egyház szentjei közé emeltek.

IX. Lajos francia király először 1244 decemberében, súlyos lázzal küzdve fogadta meg, hogy keresztes hadjáratot vezet. A harmincéves uralkodó ágyhoz kötve, a halálhoz közel kérte, hogy „adassék neki ez a kereszt”. Felgyógyulása után is tartotta magát ígéretéhez, és életének jelentős részét a szent háborúra áldozta. Négy éven át készült szorgalmasan és kitartóan hadjáratára: Ciprust jelölve ki ellátási bázisaként, hatalmas mennyiségű élelmet, fegyverzetet és más szükséges ellátmányt halmozott fel itt. Mire végzett a felhalmozással, a beszámolók szerint a hadjáratra váró búza és árpa dombokra, a boroshordók tömege pedig csűrökre emlékeztetett.

Lajos hadjárata Egyiptom, a muszlim katonai és gazdasági hatalom központja ellen irányult, és a Nílus torkolatánál aratott meghökkentő győzelemmel kezdődött. 1249. június 5-én a király húszezer keresztest vezetett egy kegyetlenül veszedelmes partraszálló műveletre Damietta (Dimját) városa mellett. A Szaladin dinasztiáját követő Ajjúbida Birodalom védői megingottak és menekülőre fogták a keresztények erőteljes, jól koordinált támadásával szemben, és Lajos másnap Damiettát is elfoglalta. Ez minden keresztes háborúk legnagyobb kezdeti sikere volt.

Ezt követően Lajos a Nílus mentén vonultatta fel seregét, hogy megütközzön az Ajjúbidák főseregével Manszúránál. 1250. február 8-án egy merész hajnali rohammal lecsapott a város előtt táborozó muszlim seregre, és borzalmas mészárlást rendezett az álmában ért ellenség sorai között. Úgy tűnt, újabb fényes győzelem áll a küszöbön, amikor a király öccse, Robert d’Artois súlyos hibát vétve a városba menekülők üldözésére indult. Robert és emberei a városban hamarosan szövevényes sikátorok útvesztőjében találták magukat, és majdnem egy szálig odavesztek a mindenfelől rájuk hulló nyilak és lándzsák alatt.

Lajos hadjárata nem heverte ki ezt a kudarcot. A király majdnem három hónapig igyekezett tartani állásait Manszúra alatt, de az élelem hiánya és a pusztító betegségek térdre kényszerítették seregét. Mikor a keresztesek már kutyákat és macskákat kényszerültek enni, és Lajos maga is vérhastól szenvedett, április 4-én parancsot adott az általános visszavonulásra. A visszavonulás hamarosan menekülésbe fordult, és majdnem az egész sereg elpusztult vagy fogságba esett.

A pusztítás közepette Lajos elszakadt csapataitól. Betegsége olyan mértéket öltött, hogy kénytelen volt lyukat vágatni a nadrágján. Leghűségesebb embereinek egy kis csoportja megpróbálta biztonságba juttatni, és végül egy kis faluban húzták meg magukat. Franciaország hatalmas királya félholtan kuporgott egy nyomorúságos kunyhóban, amikor végül fogságba ejtették. Merész kísérlete a Szentföld visszahódítására katasztrófába fulladt.

A jól előkészített, a keresztény királyok példaképe által vezetett hadjárat kiábrándító veresége rémületbe ejtette Európát, és megkérdőjelezte az egész keresztes mozgalom értelmét. Ráadásul a kereszténység megingásának e pillanatában egy új, félelmetes erő gyülekezett keleten, amely az iszlám végső győzelmének ígéretét hordozta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A második keresztes hadjárat eseményei: az akkói tanácskozás, illetve Damaszkusz ezt követő ostromaOroszlánszívű Richárd, Szaladin szultán nagy ellenfeleA gyermekek keresztes hadjárataIX. (Szent) Lajos keresztes háborúra készülManszúránál Lajos súlyos vereséget szenvedettBajbarsz szultán egy mongol eredetű ábrázoláson
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár