„Soha nem iszom bort” – Drakula jelmezében temették el Lugosi Bélát

Blaskó Bélaként született 1882. október 20-án. Művésznevét szülőhelye, az erdélyi Lugos után vette fel, de egy ideig Olt Arisztid néven is filmezett. Pék apja rossz szemmel nézte színészi ambícióit, ezért 12 évesen elszökött otthonról és egy bányában vállalt munkát. 1913-ban lett a Nemzeti Színház tagja, itt még Shakespeare-t is játszott. Az I. világháborúban önkéntesként harcolt, a Tanácsköztársaság alatt aktív szerepet vállalt, színházi szakszervezetet hozott létre. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe, majd Németországba emigrált, majd mivel ott sem érezte magát biztonságban, Amerikába távozott.

Amikor még nem beszélte a nyelvet, az ott élő magyarokból szervezett társulattal lépett fel, angol szerepeit fonetikusan leírt szöveg alapján tanulta meg. A húszas évektől egyre több szerepet kapott színházban és filmen, a sikert az 1927-es év hozta meg számára, amikor a Broadway-n ráosztották Drakula gróf szerepét. A darabot 500 alkalommal játszották, országos turnét is szerveztek belőle és a hollywoodi filmstúdiók is lecsaptak a témára.

A távoli havasokból származó vámpírnak az ügyeletes horrorsztár Lon Chaney-t szemelték ki, az ő halála miatt kapta meg Lugosi a szerepet. 1931-es alakítása legendává avatta, Drakula gróf szerepének megformálásával máig élő mítoszt teremtett. Számtalanszor kelt új életre és lépett ki selyembéléses koporsójából. Félelmetes, mégis vonzó szörnyetegként vált halhatatlanná, mert arcot kölcsönzött a félelemnek. Lugosi eggyé vált szerepével. Számos mondata - köztük a „soha nem iszom bort” - szállóigévé vált. Kevesen tudják, hogy sminkjét ő maga készítette el, magára haragítva a stúdió neves sminkmesterét. Az első filmek után több levelet kapott női rajongóitól, mint Clark Gable, neve olyan biztos sikert jelentett, hogy még mellékszereplőként is a plakát tetejére nyomtatták. A siker azonban tragédiát is jelentett számára, mert soha többé nem tudott kibújni a horrorfilmes skatulyából. Lassan elveszítette önmagát és ebbe belerokkant.

A súlyos drogfüggővé vált, zaklatott magánéletű Lugosi olyan szegényen halt meg 1956. augusztus 16-án, 73 éves korában, hogy temetését Frank Sinatra fizette ki. Színészi pályájának legmeghatározóbb szerepe még a túlvilágra is elkísérte, ugyanis Drakula jelmezében temették el. Ő maga soha komoly díjat nem kapott, de az Ed Wood című filmben Lugosit megformáló Martin Landaut 1995-ben Oscar-díjjal jutalmazták. A tengerentúlon még mindig hihetetlen népszerűségnek örvendő Drakula-Lugosit rajongói a Filmakadémiánál posztumusz életműdíjra is javasolták, sajnálatos módon azonban a tiszteletbeli Oscart a kialakult gyakorlat szerint csak élő filmes legendák kaphatnak.

2000-ben a Madách Színházban mutatták be Müller Péter Lugosiról szóló darabját, amelyet Szabó István állított színpadra, Lugosit Darvas Iván alakította. Fia, Bela George Lugosi 2011-ben megpróbálta elárverezni apja híres Drakula-köpenyét, ami nem kis felháborodást keltett a rajongók körében. A kikiáltási ár 1 millió 200 ezer dollár volt, de mindenki legnagyobb megdöbbenésére a ruhadarab, annak ellenére, hogy a hollywoodi horrorfilmek hőskorának emlékét őrzi, nem kelt el az aukción.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
• Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése 
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel