Soha nem heverte ki Róma a gótoktól Hadrianopolisnál kapott pofont
2022. február 21. 15:54 Múlt-kor
Korábban
A türelmetlen császár csatája
Richomeres hiába tért vissza Gratianustól, hogy türelemre intse Valens császárt, az nem hallgatta meg, és a gótok ellen vonult. A felderítői alábecsülték a gótok létszámát, azt állítva, hogy azok mindössze tízezren vannak.
Az uralkodó ezért magabiztosan utasította vissza Fritigern újabb és újabb békeajánlatait, amelyekkel Valenset bombázta, még akkor is, amikor a római sereg felbukkant a hadrianopolisi csatatéren.
A gótok harcra készen várakoztak egy kisebb emelkedő tetején a szekérvárukba zárkózva. A rómaiak viszont egész nap meneteltek az augusztusi hőségben, és fáradtak voltak.
Valens az újabb békeajánlatot megfontolta, és már-már elfogadta Richomeres felajánlását, hogy ő lesz a túsz az egyezség idejére, amikor a római alakulatok egy része meggondolatlanul harcba bocsátkozott a gótokkal.
Az ütközet megkezdődött, és a rómaiak balszárnya elérte a gótok szekérvárát, ám ekkor felbukkant az Alatheus és Saphrax vezette gót lovasság, amely addig fosztogatni volt távol, és megváltoztatta a csata kimenetelét. A rómaiak lovassága megfutott a túlerő elől, a legionáriusok pedig beszorultak az emelkedőn a gót szekerek és a lovasok közé.
Az amúgy is fáradt római katonák összeroppantak a küzdelemben. Manőverezésre képtelenül, kimerülten, sokan a saját társaik által halálra taposva estek el. A római sereg csaknem kétharmada odaveszett a csatában.
Valens császár sorsáról kétféle leírás maradt fent. Az egyik szerint ő is halálát lelte a lejtőn, míg a másik szerint sikerült elmenekülnie egy közeli viskóba, ám a rómaiak nyomába eredő gótok rátaláltak. Amikor a császár kísérete ellenállt, egyszerűen rájuk gyújtották az épületet, és Valens meghalt a tűzben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.