2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sárga lázban égve: ezek voltak a történelem legnagyobb aranylázai

2022. szeptember 3. 17:15 Múlt-kor

A 19. században, amikor az arany megszerzése és birtoklása sokkal közvetlenebbül jelentette a gazdagságot, mint manapság, tömegek indultak meg korábban felderítetlen, ritkán lakott, vagy egyszerűen csak félreeső területekre annak a hírére, hogy ott valaki a kincset érő sárga fémre bukkant. Ezeket a rohamokat ma aranyláznak (angol kifejezéssel gold rush) nevezzük, és napjainkig tápot adnak a romantikus történeteket gyártó képzeletnek.

Klondike-i aranyásók
Aranyásók kelnek át egy befagyott tavon szánon húzott felszerelésükkel Kanadában, 1898 körül

Vissza, vissza a hegyekbe

Az aranylázak hátterében az úgynevezett bandwagon-hatás áll, amely a legegyszerűbben úgy írható le, hogy valaki azért csinál valamit, mert mások is azt csinálják. Az ezt kiváltó kognitív torzítás ugyanaz, mint ami az argumentum ad populum (közvélekedésre hivatkozás) elnevezésű érvelési hiba mögött áll: a döntés az általános elfogadottság, és nem a tények alapján születik.

A köréjük szövődött romantikus történetek dacára az aranylázak résztvevőinek túlnyomó többsége kudarccal fejezte be vállalkozását: még ha valóban volt is arany a célba vett helyen, és még ha nagy léptékű kitermelésre elegendő mennyiségben is állt rendelkezésre, a legtöbb aranyásó a vártnál és reméltnél kevesebb aranyat tudott begyűjteni, és az esetleges haszon is gyakran a „könnyen jött, könnyen ment” útjára lépett.

Az idősebb Plinius és Szicíliai Diodórosz beszámolói szerint az arany már a Római Birodalom idején, sőt talán már az ókori Egyiptomban is csábító erővel vonzotta a vállalkozó kedvűeket. A kora újkor földrajzi felfedezéseinek is egyik jelentős hajtóereje volt a gyarmatbirodalmakat kiépítő európai hatalmak aranyéhsége. Az egyik legkorábbi és jól dokumentált aranyláz a Portugál Birodalomban, Brazíliában zajlott az 1690-es évektől kezdődően. A bandeiranték, a portugál gyarmati hatalom kiterjesztésén dolgozó kalandorok bukkantak először gazdag aranylelőhelyekre Minas Gerais hegyeiben.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

A következő évtizedekben hatalmas néptömegek vándoroltak a gyors meggazdagodással kecsegtető területre: 1725-re Brazília akkori népességének mintegy fele élt Brazília délkeleti részén. A 400 ezernyi portugál bányász mellett brit és más európai születésű szerencsevadászok, illetve kb. 500 ezer afrikai származású rabszolga fáradozott az arany kitermelésén. A hivatalos számok szerint 800 tonna arany érkezett innen Portugáliába, de a kibányászott mennyiség egy részét helyben használták fel – például templomok díszítésére – egy jelentős része pedig illegális utakon szivárgott el.

Az egyik legismertebb, legmélyebb kulturális nyomot hagyó aranyláz Kaliforniában, 1848. január 24-én kezdődött, miután egy James W. Marshall nevű ács egy fűrészmalom építése közben aranyat talált a folyó vizében. A hírre 1848 és 1855 között, de túlnyomórészt 1849-ben 300 ezer ember érkezett Kaliforniába; őket emlegette a korabeli köznyelv „negyvenkilencesekként” (forty-niners). Bár az innen származó nemesfém fellendítette az amerikai gazdaságot, az ugrásszerű népességnövekedés felgyorsította Kalifornia önálló állammá válásának folyamatát, az aranyláz pedig meghatározó szerepet nyert az amerikai kulturális identitásban, mindennek szörnyű ára volt.

 

A terület őslakos népességét a fehér aranyásók elűzték földjeikről, több ezret közülük legyilkoltak, másokat kényszermunkára hurcoltak el. Az őslakosok sorait ezen kívül betegségek és éhezés is tizedelte: a 1848-ban 150 ezer főre becsült közösségük 1870-ben már alig 30 ezer tagot számlált. A kaliforniai aranyláz során mai értéken több tízmilliárd dollárnyi aranyat termeltek ki, de a gyors meggazdagodás a szerencsés kevesek osztályrésze maradt: az aranyásók többsége alig keresett meg többet, mint amivel nekivágott a kalandnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az aranylázak az infrastruktúra, például a közlekedés fejlődését is felgyorsítottákDomingos Jorge Velho, az egyik leghíresebb bandeiranteArany kinyerésére szolgáló mosópad KaliforniábanAranyásók a lappföldi IvalóbanA Witwatersrand-medence vázlatos rajza. Narancssárga szín jelöli az aranyat hordozó kőzetet.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár