Saját szavaikkal mesélnek a tengeri hajózás hőskorának rettenthetetlen asszonyai
2019. november 26. 17:59 Múlt-kor
Korábban
Világutazás úri hóbortból
A 19. és 20. század fordulóján a vitorláshajók kora már kezdett egyre inkább a történelem, mint a jelen részévé válni: a gőzhajók gyorsabbak és megbízhatóbbak voltak, kezelésükhöz pedig a széllel kapcsolatos szakértelem helyett a szén adagolásában és beosztásában való képzettség szükségeltetett.
A régi vágású tengerészek gyakorta emlegették nosztalgiával a vitorlázást, és bosszankodtak a gőzhajózás monotonitásán. Voltak azonban olyanok – mint például Lady Annie Brassey –, akik örültek az új technológiának, amely könnyebbé és romantikusabbá tette az utazást.
A Sunbeam (Napsugár) egy 532 tonnás, háromárbocos szkúner volt, több mint 9000 négyzetméternyi vitorlázattal és egy 70 lóerős gőzmotorral. Személyzete 43 fő volt – beleértve Brassey-t és családját –, és kategóriájában elsőként kerülte meg a Földet 1876 és 1877 folyamán.
Az angol arisztokrata nő naponta írta leveleit a fedélzeten tapasztaltakról, ezeket később Utazás a Sunbeamen című bestsellerében adta ki.
Brassey anyagi és társadalmi helyzete – arisztokrataként egy gazdag vasúti mágnás családjába házasodott – lehetővé tette, hogy eleget tegyen a világ iránti kíváncsiságának, és ezt ráadásul luxuskörülmények között tegye.
Emellett megszállott gyűjtő is volt, és az útja során szerzett számos tárgy ma szülőmegyéje, Sussex múzeumainak gyűjteményét gazdagítja.
Számos naplóbejegyzésében ír különféle helyeken zálogházakban tett látogatásairól, ahol „különös kis dobozkákból és zsákokból és csomagokból mindenféle ritka és furcsa dolgot vesznek elő.”
Szokatlan gyűjteménye tartalmazott többek között egy madártollas köpenyt Hawaiiról, egy szent madarat formázó buddhista áldozati tálat Délkelet-Ázsiából, és egy sisakmaszkot Új-Guineáról, amely fából, szövetből és tapasztott sárból készült.
Brassey levelei egyfajta nyílt naplóként szolgáltak a család számára, később könyv formában pedig a teljes nyilvánosság számára. Írt az ételekről, a látványosságokról, és az emberekről, akikkel találkozott, valamint a veszélyes helyzetekről is.
Volt, hogy kalózok akarták elfoglalni a hajót, de előfordult, hogy a tengeren egy vulkánkitörés által okozott porviharba kerültek.
„Szerencsére a gyermekek nem tudják, mi a félelem” – írja egy bejegyzésben. „A szolgálólányok azonban nagyon megrémültek, mivel lent a gyermekszobában beömlött némi tengervíz.”
Brassey korántsem mondható született tengerésznek. Rendszeresen beszámol tengeribetegségről, azonban ritkán panaszkodik miatta. Korának jól nevelt arisztokrata asszonyaihoz képest meglehetős bátorságot tanúsított az út során.
Lehetséges, hogy a kalandor arisztokrata asszonyság érezte, nem lesz hosszú élete – 1887-ben, mindössze 47 évesen végzett vele a malária. Igyekezett a legtöbbet kihozni az életből, és „bakancslistájáról” sok mindent volt alkalma megtapasztalni az évek során.
A korábbi évszázadokban a tengereket vitorláshajókon járó nőkhöz hasonlóan Brassey is bátorságtól és kalandvágytól fűtve hallgatott a tenger hívó szavára.
Az e nők által az utókorra hagyott naplók és egyéb írások élénken mutatják be útjukat és élményeiket – mind földrajzi, mint pszichológiai értelemben. A maguk nemében mindannyian felfedezőknek tekinthetők, akik újfajta módon mutatják be a világot olvasóiknak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap