Saját szavaikkal mesélnek a tengeri hajózás hőskorának rettenthetetlen asszonyai
2019. november 26. 17:59 Múlt-kor
Korábban
A tudós „asszisztense”
Rose de Freycinet azonban nem az első nő volt, aki magát férfinak kiadva körbehajózta a világot: e megtisztelő cím a szintén francia Jeanne Baret-é, aki a középosztálybeli de Freycinet-vel szemben egyszerű Loire-völgyi földművesek lánya volt.
Baret szeretőjével, a tudós Philibert Commerçonnal tartott Louis Antoine de Bougainville 1766-os világ körüli expedícióján. Férfi ruhákban, „Jean” néven Commerçon asszisztenseként kerülhetett a fedélzetre, és botanikusként működött közre az expedíció során.
Baret sajnos nem vezetett naplót (vagy ha igen, arról nincs tudomása a történettudománynak), rendkívüli története azonban a személyzet négy tagjának elbeszélésében is fennmaradt.
Commerçon minden segítsége ellenére Baret saját kútfőből merítette a találékonyságot és a határozottságot, amellyel férfiként adta elő magát.
Másfél év hajózás után, a csendes-óceáni Tahitin derült hivatalosan fény arra, hogy nő, azonban nagy valószínűséggel már korábban is gyanakodott a hajó személyzete.
Nem a férfiakkal együtt járt illemhelyre, a hajóorvos pedig megjegyezte, hogy a Commerçon iránt tanúsított törődése és odaadása „nem tűnik természetesnek egy férfi szolgától.”
Mind de Freycinet, mind Baret súlyosan áthágták koruk társadalmi normáit. Ekkoriban már a férfiak társaságában töltött idő is okot adott az erkölcsi fenntartásokra, emellett pedig mindketten részt vettek az expedíció tudományos munkájában is.
Baret idejében még javában folyt a vita arról, szükséges-e, illetve helyénvaló-e a nőket egyáltalán beavatni a tudományba. Egy női potyautas kuriózum lehetett, egy női tudós azonban már-már a természet rendje ellen valónak hatott.
Jeanne Baret azonban nem hagyta, hogy korának normái eltántorítsák céljaitól: végül ő lett az első nő, akit a francia állam havi járadékban részesített tudományos munkásságáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap