Róma lángba borulásáért büntetett ártatlan keresztényeket a véreskezű Nero

2021. december 15. 09:07 MTI

1984 éve, 37. december 15-én született minden idők egyik leghírhedtebb zsarnoka, Nero római császár. A világtörténelemben kevés uralkodónak volt „rosszabb sajtója”, s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb császárok is, neve egyet jelent a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel.

Korábban

Apját Tiberius császár idején gyilkossággal, csalással és vérfertőzéssel vádolták, de megmenekült, és vízkórságban halt meg, amikor fia hároméves volt. Anyját, Agrippinát Claudius császár vette feleségül uralkodásának utolsó éveiben, és egyben Nerót is örökbe fogadta, aki így a trón örököse lett.

A megnyerő külsejű és a gondos nevelésben részesült Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus tizenhét éves korában öltötte fel a bíborpalástot, miután anyja a szóbeszéd szerint megmérgezte az idős Claudiust.

Nero helyett kezdetben anyja és nevelője, Seneca kormányzott, s a birodalom népeire nyugalom köszöntött. A császár azonban gyorsan összekülönbözött hataloméhes anyjával, aki idővel mostohatestvérét, Britannicust kezdte pártfogolni.

Nero vetélytársát megölette, anyját száműzte. Új szeretője, Sabina Poppaea felbujtására később kiadta az utasítást édesanyja meggyilkolására, s e pillanattól fékezhetetlen kényúr lett belőle.

Feleségét kivégeztette, ezután szeretőjével kelt egybe, akit állítólag egy veszekedés során hasba rúgott, s az gyermekével együtt meghalt, de ennél valószínűbb, hogy az asszony a vetélésbe vagy a koraszülésbe halt bele.

A kiürült kincstár feltöltése érdekében felségsértési pereket indított a gazdag polgárok ellen, akiknek vagyonát elkoboztatta. A köznép mégis bálványozta: cirkuszi játékokat, kocsiversenyeket rendezett, amelyeken rendszeresen ő maga is fellépett énekesként és hajtóként.

64-ben Róma lángba borult és hat nap alatt leégett, a feltehetően minden alapot nélkülöző legenda szerint a várost maga Nero gyújtatta fel, mert a lángokból akart ihletet meríteni Trója pusztulásáról szóló költeményéhez.

Nero bűnbaknak a keresztényeket tette meg, akiket válogatott kegyetlenséggel, ezerszámra végeztek ki, ekkor halt meg Szent Péter és Pál is. Mint Tacitus írja: „Kivégzésüket a leggyalázatosabb módon hajtották végre; Vadállatok bőrébe kellett bújniuk, hogy a kutyák marcangolják szét őket, vagy pedig a keresztfán haltak meg, ahol besötétedés után égő fáklyaként világítottak az éjszakában. Nero ehhez a látványossághoz átengedte a kertjeit, s a kivégzésekből cirkuszi játékokat rendezett.” Ez volt a római történelem első szervezett keresztényüldözése.

Nero az ellene szervezett összeesküvések miatt elhatározta, hogy kiirtja a római arisztokráciát, rémuralmának még nevelője, Seneca is áldozatul esett (bár ő maga választhatta meg halálnemét). A görög kultúráért rajongó uralkodó ezután Hellászba ment, ahol elindult az olimpián és minden számban (egyebek között az ő tiszteletére versenybe iktatott dal- és tragédiaversenyen is) győzött.

A birodalom recsegett-ropogott, felkelés tört ki Judeában és Galliában, ám legnagyobb gondja mégis művészetének csiszolása volt. Amikor Hispánia helytartója, Galba császárrá kiáltotta ki magát, és fegyverrel indult Róma ellen, a szenátus Nerót a haza ellenségének nyilvánította.

A magára hagyott császár 68. június 9-én kardjába dőlt, vele halt ki a Julius-Claudius ház, amely az első öt császárt adta a Római Birodalomnak. A világtörténelemben kevés uralkodónak volt „rosszabb sajtója”, s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve egyet jelent a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel.

Alakja számos művészt ihletett meg, számos dráma, vers, regény, opera, film foglalkozik uralmával, néhány évvel ezelőtt Róma felgyújtására utalva kapta a legelterjedtebb számítógépes lemezíró (égető) program a Nero nevet.