Rhüton: kutyafejű pohár Dél-Itáliából

A rhüton egyfajta pohárként szolgált. A kutyafej alakú edényt valószínűleg bor, olaj vagy vér kiöntésére használták az ősi szertartásokon.

2300 éves kutyafejet formázó terrakotta italos poharat találtak Pugliában. A Kr. e. 340 és 330 között készült edény a görög hatás bizonyítéka Délkelet-Itáliában – írja a livescience.com.

Egy lakóniai kopó fejének alapján mintázták a terrakotta edényt, ami mára mált kihalt vadászkutyafajta – spártai kopó néven is ismerték. A rhütont (egyfajta ivóedény) az olasz csizma „sarkában” fedezték fel és bizonyítja a már 2300 évvel ezelőtt Dél-Itáliára gyakorolt görög hatásokat.

A rhüton, amit most a Los Angeles-i Getty Museum őrzi, valószínűleg a Dareiosz festő műhelyében készült. A kézműves vázafestéssel foglalkozott, stílusa jól ismert volt egész Pugliában. Kr. e 340 és 320 között különösen termékeny időszakát élte.

A körülbelül 20x10 centiméteres kutyafej alakú rhüton – az állat fülét és orrlyukait kivéve – fekete mázzal borított. Felső részén egy szatír (félig ember félig kecske lény) egy tálat és botot tart a kezében, rajta levél- és tojásalakú mintákkal.

A csészealját adó kutyafejet a lakóniai kopóról mintázták. A kutyafajta híres volt vadászati képességeiről, nemcsak ivócsészéken, hanem ábrázolása számos mozaikon, valamint sírköveken visszaköszönt.

Az ókori görögök összejöveteleken, lakomákon és szertartásokon is használták a rhütonokat. Különös, hogy nem volt lapos talpuk, így nem lehetett őket az asztalra állítani.

Használatuk a bronzkorra (körülbelül a Kr. e. 2. évezred) vezethető vissza, az Eurázsiában elterjedt ivókürtökből fejlődhetett tovább.

A görögök csavartak egyet a stíluson: a rhütonok általában szatírokat ábrázoltak, akik a kicsapongás és részegség szimbólumai voltak.

A rhütonokat nemcsak kutyákról, hanem más állatokról is – lovak, oroszlánok, szarvasok, kosok, vaddisznók, sőt mitikus lények, mint griffek – mintázták.

A mulatságokon a hűsítő, bódító italok felszolgálására szolgált, de a szertartások során is alkalmazták őket: bor, olaj vagy vér felajánlására, különösen állatáldozatok alkalmával.

Ez a rhyton bizonyítja a görög kultúra erős hatását Délkelet-Itáliában, amit a Kr. e. 4. században Magna Graeciának neveztek és amit a rómaiak csak Kr.e. 205-ben csatoltak a Birodalomhoz.