2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Revans Mohácsért, avagy így szenvedtek megsemmisítő vereséget a törökök 1687-ben

2022. augusztus 12. 16:25 Múlt-kor

335 évvel ezelőtt, 1687. augusztus 12-én két, közel azonos létszámú sereg nézett egymással farkasszemet a Dráva két oldalán. A Lotaringiai Károly vezette keresztény had végül meglepő könnyedséggel, csupán az egyik szárnyát bevetve győzedelmeskedett az Európától hadászati értelemben egyre jobban leszakadó Oszmán Birodalom ellen. A területi közelség miatt második mohácsi csatának is nevezett ütközet lélektanilag is fontos volt, ugyanis az 1526-os magyar kudarccal ellentétben 161 évvel később a törökök szenvedtek katasztrofális vereséget.

a nagyharsányi csata
Borsos József festménye a nagyharsányi csatáról

Európa betege?

1683 szeptemberében a Bécset ostromló török had vereséget szenvedett Kahlenberg lejtőin az egyesült lengyel-német seregektől. Sokakat meglepett ez a fordulat, hiszen az osztrák császárváros felszabadításáig egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy az Oszmán Birodalom Európa „beteg embere”.

Az 1660-as években ugyanis még jelentős sikereket értek el a törökök: 1660-ban elfoglalták Váradot, az 1663-ban az osztrák kormányzat feltűnő pacifizmusa miatt megindított hadjárat során pedig Érsekújvár, Léva, Nógrád, Nyitra, Szécsény és még jó néhány kisebb vár fokára tűzethette ki a félholdas zászlót Köprülü Ahmed nagyvezír, aki a számukra vereséggel végződő szentgotthárdi csatát követő vasvári békében is megtarthatta elfoglalt területeit.

Utóda, Kara Musztafa – és tulajdonképpen az európai vezetők zöme is – rosszul mérte fel a törökök erejét. Sokan úgy vélték, hogy a már ténylegesen nagyvezírek által irányított Oszmán Birodalom a 17. század második felében a korábbi anarchikus állapotokat követően újból a 16. századi fényében ragyog, sőt erősebb, mint valaha.

Ezt mutatta Kréta 1669-es elfoglalása, valamint a mai Ukrajnához tartozó Podólia 1672-es meghódoltatása, amely során még Kijevben is látogatást tett az oszmán haderő. A Porta területe 1683-ban volt a legnagyobb, IV. Mehmed szultán (1648–1687) mintegy 5,2 millió négyzetkilométer felett uralkodott (ma 780 ezer négyzetkilométer Törökország területe).

A hatalmas méretű birodalom azonban kimaradt az európai „hadügyi forradalomból”, ami már a szentgotthárdi csatánál is kiütközött, azonban leginkább Bécs ostrománál, majd az ezt követő, 16 éven át húzódó háború során volt tetten érhető.

A nagyvezír azért támadta meg a Habsburgok 16. században többször is tűz alá vett központját, mert reális esély mutatkozott arra, hogy a francia támadástól is tartó császáriak nem képesek megvédeni uralkodójuk székhelyét. I. Lipót és az egész udvar el is menekült a több mint százezer fős török had felvonulása hallatán.

A keresztény hatalmak ugyanakkor XI. Ince pápa jótékony közreműködése révén összefogtak a túlontúl elbizakodott Oszmán Birodalom ellen, amelyet a kahlenbergi csatát követően megalakuló Szent Liga államai több szakaszon is megtámadtak: a császári csapatok magyar területeken, az oroszok az Azovi-tenger környékén, a lengyelek Moldva földjén, míg a velenceiek Athént ostromolták, a franciák pedig a Habsburgokkal való fegyverszünettel segítették a török európai kiűzetését.

A következő években jelentős magyar területek kerültek I. Lipót kezére, 1686-ban pedig már Buda várának közel tízezer fős török őrsége is meghajolt a nyugati ostromtechnika előtt. Az év végére a törökök békét akartak kötni a császárral, azonban a korábban mindig megegyezést sürgető bécsi udvar ezúttal nem egyezkedett, célja a hivatalosan 1527 óta Habsburg kézen lévő Magyar Királyság teljes területének visszafoglalása volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Wilhelm Camphausen festménye Bádeni Lajos őrgrófról és Lotaringiai Károly hercegrőlA szentgotthárdi csata egy korabeli német tudósításban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár