Rejtélyes jeleket vájtak emberi csontokba a 15 ezer évvel ezelőtt élt barlanglakó kannibálok

Az elsőként az 1980-as években feltárt csontokon található nyomok arra utalnak, hogy a 15 ezer évvel ezelőtt a környéken élt emberek kifinomult technikával szeletelték le a maradványokat, amelyekről levágták a húst, majd különféle jeleket véstek beléjük. A maradványok három gyermekhez, két serdülőhöz, valamint legalább két felnőtthöz tartoznak.

Mindeddig azonban nem volt világos a kutatók előtt, hogy a kannibalizmust milyen formában gyakorolták a barlangnál élt ősemberek. Voltak, akik úgy vélték, az emberek húsát nem táplálkozás céljából, hanem egy, a halottak szellemének tiszteletének kifejezésére szolgáló aktus keretében fogyasztották el. Mások úgy gondolták, a kannibalizmusra vetemedők egy különösen hideg tél során, szükséghelyzetben, éhezve, kétségbeesésükben ették meg társaikat – olvasható a The Guardian cikkében.

A legutóbbi, egyetlen orsócsontot a középpontba helyező vizsgálat során kiderült, hogy a kannibál tett tartalmazott rituális elemeket. A kutatás eredményeit számba vevő tanulmány elsőként tett kísérletet a csontokon található cikk-cakkok megfejtésére, amelyeket feltehetően a „hentesmunka” és a fogyasztási szakasz között véstek – a jelek szerint szándékosan – a maradványokba.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi származást kutató részlegének vezetője, aki az első és a legutóbbi kutatásnak is részese volt, úgy véli, itt nem csak arról van szó, hogy valakik meghaltak, majd megették őket. Az eseménysort félúton megszakították. A kannibálok letisztították a húst a csontokról, majd egyikük leült, nagyon aprólékosan a csontokba véste a képeken is látható jeleket, és csak ezután törték fel a csontot a csontvelő kinyerése érdekében.

A mikroszkópos képalkotási eljárás során kapott eredmény, valamint a csontokon található jelek más bemetszésekkel való összehasonlítása arra utalnak, hogy a cikk-cakkok kizárólag dekorációs célokat szolgáltak. „Ez az első alkalom, hogy ezt a fajta mintát láthatjuk egy emberi csonton ebből az időszakból. Biztosak vagyunk benne, hogy nem a funkciója volt a lényeg, hanem kifejezetten szimbolikus jelentéssel bír” – fejtette ki Stringer.

A legutóbbi, Plos One folyóiratban publikált munka azon korábbi kutatások eredményeire támaszkodott, amelyek a barlangban talált, feltehetően szintén bonyolult halotti szertartások során használt „koponyakupák” rendeltetéséről szóltak. A tudósok nem biztosak benne, hogy a koponyák, amelyeket a jelek szerint szándékosan ivócsészékké faragtak, valamint a cikk-cakkokkal díszített csontok ugyanazokhoz az emberekhez tartoztak.  A kutatók remélik, a jövőbeni DNS-vizsgálat meg fogja adni a kérdésre a választ.

A barlanglakó kannibálok az elsők között voltak, akik a legutóbbi jégkorszakot követően újra benépesítették a Brit-szigetet. Amikor a jégkorszaknak mintegy 14 700 évvel ezelőtt vége lett, a mai Franciaország és Spanyolország területéről vadászó-gyűjtögetők érkeztek a területre az azóta vízbe süllyedt földhídon keresztül. A Gough-barlangban talált maradványok datálása arra utal, hogy a barlang ebben az időszakban több mint száz éven át lakott volt. Az ősemberek feltehetően szarvast, vaddisznót, lovat és nyulat vadásztak.

Silvia Bello, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint „ez olyasvalami, amit mi rettenetesnek találunk, de... ez az ő hagyományaik részét képezte. Ugyanúgy, mint ahogy mi elégetjük vagy a föld alá temetjük a testeket. Tetszik vagy nem, ők így tüntették el halottaikat”.

Az elemzés során kiderült, hogy a csontok majdnem 40 százaléka tartalmazott emberi rágásnyomokat, 60 százalékuk pedig „hentesmunka” jeleit viselte. „Ez azt jelenti, hogy nagyon éhesek lehettek” – hangsúlyozta Bello, majd hozzátette, a koponyákon nincsenek rágásnyomok, a lábakat és a kezeket azonban rendesen megcsócsálták. Égésnyomokat nem találtak a csontokon, amely arra utal, hogy ha meg is főzték őket, legfeljebb forralásról lehetett szó. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek