Raktárakba száműzve – remekművek, amelyeket rejtegetnek a nyilvánosság elől
2015. október 8. 16:16
A nevesebb múzeumokban a világ számos pontján zárják el a nyilvánosság elől a művészettörténet legnagyobb alkotásait. A látogatók a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) megtalálható 1221 Picasso-festményből 24-et, a neves kaliforniai művész, Ed Ruscha 145 képéből egyet, a szürrealista Joan Miró 156 munkája közül mindössze 9-et láthatnak az állandó kiállításon. A BBC összeszedte, hogy mi áll néhány felbecsülhetetlen értékű műtárgy rejtegetésének hátterében.
Korábban
A megoldás: raktárkiállítás?
Bár úgy tűnhet, hogy a londoni Tate, a New York-i Metropolitan, a Louvre vagy a MoMA minden, tulajdonában lévő értékes alkotást kiakasztott a falra. Ez azonban valójában távol áll az igazságtól, mivel a vezető intézmények kollekciójuk jelentős részét megfelelő hőmérsékletű, sötétített, aprólékosan berendezett raktárszobákban őrzik – olvasható a BBC cikkében. A Tate a gyűjteménye részét képező képzőművészeti munkák húsz, a Louvre nyolc, a New York-i Guggenheim Múzeum három, a Berlini Galéria pedig mindössze két százalékát teszi közszemlére. „Nincs helyünk arra, hogy többet mutassunk meg” – jelentette ki a Berlini Galéria igazgatója, Thomas Köhler, aki hozzátette, hogy az intézménynek 1200 négyzetméteres terület áll rendelkezésére, hogy kiállítsa az évtizedeken keresztül vásárlással és ajándékozások révén szerzett műtárgyakat.
A nem megfelelő nagyságú kiállítóhely azonban csak az egyik oka a műalkotások takargatásának. Ugyancsak fontos szempont lehet, hogy az egyes művek illeszkednek-e a múzeum aktuális művészeti koncepciójába. Emellett a nevesebb művészek kevésbé jelentős munkái is ritkán kerülnek ki a raktárszobákból, és sokszor az ingatlanvásárlások révén a múzeumhoz került értéktárgyak is éveken át is ládákban hevernek, mielőtt kiválogatnák őket. Számos, érzékeny anyagból készült vagy sérült műalkotást még gondosan be is kell fedni a további állagromlás elkerülése végett, de az egyes intézmények gyűjtőkörüktől és a tulajdonukban lévő értékektől függően különböző stratégiákat alakítottak ki. Míg a londoni Nemzeti Galériában egy olyan rendszert dolgoztak ki, amely egyszerre az átlagosnál több műalkotás kiállítását teszi lehetővé, addig a több mint egymillió metszetet (amelyek közül sok nagyon sérülékeny) birtokló bécsi Albertina természetesen csak töredékét tudja kiállítani hatalmas gyűjteményének.
Mivel az emberek többsége furcsának találja, hogy az intézmények a tulajdonukban lévő műalkotások mindössze néhány százalékát teszik közszemlére, a múzeumok az utóbbi években igyekeznek minél többet a nyilvánosság elé tárni műtárgyaik közül. Amellett, hogy sok intézmény elkezdte az állandó kiállításán szereplő művek digitalizálását, egyes múzeumok az ún. Schaulager, vagyis „raktárkiállítás” módszeréhez folyamodnak: a látogatók a raktárban, egy üveg mögött elhelyezve, vagy restaurálás közben láthatják az alkotásokat. A szentpétervári Ermitázs 2014-ben nyitotta meg raktárát a hosszú ideje nem látott műtárgyakat megtekinteni vágyó érdeklődők előtt, és a New York-i Brooklyn Művészeti Múzeum is elkezdte közszemlére tenni raktárait. Számos múzeum – többek között a Tate, a MoMA és a Metropolitan – céljai között szerepel, hogy növelje az állandó kiállítására rendelkezésre álló kiállítóteret.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
