Rákosi rosszallásával találkozott a végül 6:3-mal végződő mérkőzés ötlete
2023. november 25. 15:05 Múlt-kor
Korábban
Szepesi még egy angolt is megcsókolt
Az „évszázad mérkőzésére” 105 ezer néző váltott jegyet, a Wembley Stadionban telt ház fogadta Sebes Gusztáv aranylegényeit 1953. november 25-én. A BBC természetesen a helyszínen volt és kamerákkal pásztázta a zöld gyepet. Hazánk polgárai nem voltak ilyen szerencsések, nálunk ugyanis a Magyar Televízió csak 1954 decemberében indította meg próbaadását, így rádión követték az eseményeket.
Az öröm az ürömben a magyar rádiós sportkommentátor legenda, Szepesi György személye volt, aki elképesztően érzelemgazdagon közvetítette a meccset, így az otthoni rádióhallgatók az „Aranycsapat tizenkettedik emberének” köszönhetően szinte élőben nézhették a viadalt, amely londoni idő szerint 2 óra 17 perckor vette kezdetét.
Az első magyar gólra még egy percet sem kellett várni. Hidegkuti Nándor nagyjából a tizenhatos vonalából egy bombával vette be a hazai kaput. Az angolok a 14. percben egyenlítettek, de nem örülhettek sokáig, mert Hidegkuti a 22. percben újból megszerezte a vezetést. Pár percre rá Puskás Ferenc írta be magát a futballtörténelem nagykönyvébe, a világhírűvé váló, az angolok ötösénél végrehajtott visszahúzós cselével.
Szepesi György ekkor már nem bírta tovább, felpattant a kommentátori székéből és az éterbe kiáltotta: „Óriási volt! (…) felugrottam és örömömben megcsókoltam egy angolt!” Puskás szenzációs találata a holland játékvezetőnek is tetszett, aki barátian megpaskolta a magyar térfél felé kocogó csatár vállát.
Az első félidőben még két gól esett. Puskás megint megvillant: Bozsik szabadrúgásába hanyagul beletette a sarkát, mire a labda irányt váltott; az angol kapusnak esélye sem volt. Az angolok még a félidő vége előtt szépítettek, így a csapatok 4-2-es állással mentek be az öltözőbe.
Billy Wright és Alf Ramsey nézi, ahogy az angol hálóban landol a labda 1953. november 25-én
A második félidőben sem adtunk esélyt az ellenfélnek. Az 50. percben Bozsik József a tizenhatoson kívülről egy hatalmas bombával büntetett, majd három perccel később jött az igazi űrfutball. A magyar támadás a jobb szélről, az angolok térfeléről, a felezővonal tájékáról indult és mindössze hat passzból állt, miközben a labda csak egyszer érintette a gyepet. Az angolok feje fölött ívelgettünk; a befejező ember végül Hidegkuti volt, aki jobbszélről, kapásból a kapuba vágta a labdát.
Az angolok még egy tizenegyest rúghattak, miután a kapusunk, Grosics Gyula hibázott, és belül az ötösön, már vert helyzetben a gyepen fekve, kezével kihúzta az angol támadó lábát. Szepesi, akiből kitört a magyar szurkolói maximalizmus, úgy sajnálkozott, mintha a mérkőzést veszítettük volna el: „Gyula! Gyula! Gyula! Mit csináltál! Mit csináltál! Ezért de kár volt, ezért a gólért!” Tizenegyes ide, büntetőrúgás oda, a hazaiak nem tudtak mit kezdeni a „mágikus magyarokkal”. Az angolok, akik 90 éve nem szenvedtek vereséget otthonukban kontinentális csapattól, szomorúan sétáltak le a pályáról.
A világ és az angol sajtó szájtátva állt a 6:3-as végeredmény előtt: „Olyan erőnlétet láttunk a magyaroknál, amilyet nálunk sohasem követelnek meg... A tragédia az volt, hogy az angol tizenegy meg tudott volna verni bármely más csapatot a világon – csak a magyart nem... Ez a mérkőzés történelmi fordulatot jelent a labdarúgásban.”
A „fehér oroszlánok” Budapestről is zsákmány nélkül tértek haza
A fiaskó után a szigetországi közvélemény revansot követelt. A visszavágóra 1954. május 23-án a budapesti Népstadionban került sor. Az angolok számára azonban a mérkőzés a londoninál is katasztrofálisabban végződött, Puskásék ugyanis 7:1-re győzték le a „fehér oroszlánokat”.
Az angol szövetségi kapitány, Walter Winterbottom elkeseredetten nyilatkozott: „Védőrendszerünk ugyanaz, mint a magyaroké, mégis egészen másnak látszott, mert a magyar hátvédhármas gyorsabb volt, hamarabb és jobban zárt, mint a mieink. Csodálatosan szép és eredményes volt a magyarok játéka, de számunkra igen elkeserítő. A tehetetlenség érzése mindig döbbenetes és mi ezt éreztük.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.