Pusztító karthágói ostrom nyomait találták meg Agrigentóban

2026. október 17.-Múlt-kor

Egy eddig ismeretlen, a Kr. e. 5. századból származó görög lakónegyed maradványait tárták fel a szicíliai Agrigento területén a Templomok Völgye Régészeti és Tájvédelmi Park szakemberei. A felszínre hozott masszív falak és épületek a karthágóiak Kr. e. 406-ban végrehajtott pusztító ostromának nyomait őrzik.

Összefoglaló
  • A szicíliai Agrigento területén egy eddig ismeretlen, Kr. e. 5. századi lakónegyedet azonosítottak.
  • A feltárt épületek a Kr. e. 406-os karthágói ostrom során pusztultak el.
  • A kutatók ókori vízügyi létesítményeket és egy többfázisú föld alatti csatornát is megvizsgáltak.

A harminchárom egyetemi hallgatót és kutatót foglalkoztató expedíció a harmadik ásatási kampányát fejezte be a Kolümbéthra és a Case Montana-fennsík területén. Claudia Lambrugo és Maria Concetta Parello régészek irányításával a szakemberek két, egyenként 10-szer 10 méteres kutatóárkot nyitottak a platón. A munkálatok során az ókori Akragasz egykori lakónegyedének korábban teljesen ismeretlen, monumentális falai kerültek elő. A feltárt épületek az omladékrétegek alatt kiváló állapotban konzerválódtak, pontos képet adva a karthágói támadás okozta hirtelen pusztításról.

 

A lakónegyed feltárása mellett a kutatócsoport a Kolümbéthra völgyében is jelentős eredményeket ért el az ókori infrastruktúra megismerésében. A patakmederben végzett növényzetirtási és tisztítási munkálatok során újabb hidraulikus berendezéseket dokumentáltak. A meszes homokkőbe, azaz kalkarenitbe vájt lefolyókat és csatornákat a szakemberek a Kolümbéthra mesterséges tavát felduzzasztó ókori gátrendszerhez kötik. Ezek a leletek bizonyítják a korabeli görög mérnökök magas szintű vízgazdálkodási szaktudását, amellyel a száraz éghajlati viszonyok között is biztosították a város vízellátását.

A völgy vízügyi hálózatának kutatása során a szakemberek folytatták a 2023 decemberében felfedezett Új Hüpogeum (Ipogeo Nuovo) feltárását és kiürítését is. A vizsgálatok kimutatták, hogy a föld alatti üregrendszer funkciója az évszázadok során többször is megváltozott. Eredetileg a talajvíz elvezetésére szolgáló ókori csatornaként épült, később azonban állatok menedékhelyeként, majd a 19. században vidéki gazdasági célokra is használták. A geológiai és geomorfológiai kontextus pontosítása érdekében Andrea Zerboni és Eleonora Regattieri kutatók barlangi képződményekből vettek mintákat, amelyeket laboratóriumi kormeghatározásnak vetnek alá, 2027-re pedig további fúrásokat terveznek.

Az ásatások helyszíne, az ókori Akragasz (későbbi római nevén Agrigentum) a görög gyarmatosítás időszakának egyik legjelentősebb és leggazdagabb városa volt Szicília déli partvidékén. A Kr. e. 582-ben alapított település a Kr. e. 5. század során élte fénykorát, amikor lakosságának száma a becslések szerint a százezret is meghaladta. Ebben az időszakban épültek a ma is látható monumentális dór templomok, amelyek a görög építészet legszebb fennmaradt emlékei közé tartoznak. A város gazdasági és katonai ereje tette lehetővé a kiterjedt vízvezetékhálózat és a hatalmas víztározók megépítését is, amelyeket a történeti hagyomány szerint a karthágói hadifoglyok kényszermunkájával alakítottak ki.

A város felvirágzásának a karthágói birodalom terjeszkedése vetett véget a Kr. e. 5. század végén. A pun csapatok Kr. e. 406-ban hatalmas haderejű ostrom alá vették Akragaszt, amely hónapokig tartó küzdelem után elesett, miután a védők az éhínség miatt kénytelenek voltak elhagyni az erődítéseket. A karthágóiak kifosztották és lerombolták a gazdag települést, amely a pusztítás után önálló hatalomként már soha nem nyerte vissza korábbi jelentőségét.

A most feltárt lakónegyed omladékai ennek a sorsdöntő, a szicíliai erőviszonyokat tartósan átrajzoló katonai konfliktusnak a közvetlen és érintetlen régészeti bizonyítékait őrzik.