Pogány praktikától a szekérrel csaló görögig: mit tudunk az 1896-os athéni olimpiáról?
2021. április 6. 18:16 Múlt-kor
Korábban
Magyar vonatkozások
Magyar delfin. Ha mást nem, ezt a kifejezést mindenki ismeri, vagy ha nem, Hajós Alfréd neve mindenki számára ismerősen csenghet. A 200 és az 1500 méteres gyorsúszás győztese „beúszta” nevét a magyar történelembe.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a további magyar sikerekről. Szokoly Lajos – akit elsőként szólítottak rajtkőre az újkori olimpiák történetében – 100 méteres síkfutásban lett harmadik, és valószínűleg a 110 méteres gátfutásban is dobogós helyezést ért volna el, ha nem bukott volna el az utolsó gáton. Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban lett második, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben ért el holtversenyben harmadik helyezést.
A legérdekesebb történet talán Kellner Gyuláé, aki úgy lett harmadik a legjobban várt, maratoni 36,7 km-es távon, hogy először negyedikként érkezett be a célba, de az egyik görög versenyző szekéren ülve tette meg a táv egy bizonyos részét. A csalásra ugyan nem lehet kifogás, de annyit megjegyezhetünk a görög versenyzők védelmében, hogy az Athén-Marathón távon egyértelmű elvárás volt a hazai győzelem – a kimagasló pénzbeli jutalmakról nem is beszélve.
Ezekről a sikerekről nem visszhangzott túl nagy erővel a sajtó, a kor technológiájának megfelelően ugyanis jelentős késéssel érkeztek meg a hírek a hazai földre. Az igazi élményt a sport rajongóinak ezekben az időkben azok a tudósítások és levelek jelentették, amelyeket többek között Kertész K. Róbert küldött a Pesti Hírlapnak, vagy Wein Dezső a Pesti Naplónak. És ne felejtsük: az események nagy részét ők is csak távcsövön keresztül tudták figyelni, így a tudósítások nem pontos leírásként, hanem egy izgalmas olvasói élményként szolgálhattak.
Mi nem volt az első újkori athéni olimpián?
Tévedés volna az első újkori ötkarikás játékot a jelenlegi olimpiákkal egyenrangúnak tekinteni, hiszen az elmúlt 125 évben a szimbólumrendszer jelentős változáson ment keresztül.
Olimpiai láng az 1928-as amszterdami olimpián lobogott újra, a fáklyás váltófutás pedig az 1936-os (hírhedt) berlini olimpia vívmánya volt, a láng 3187 kilométert tett meg Olümpiától Berlinig 12 napon keresztül.
Nem volt még tervben az 5 kontinens összekapcsolódását szimbolizáló olimpiai ötkarika, amelynek az ötletét szintén Pierre de Coubertin dolgozta ki 1912-ben. Az olimpiai himnusz zenéje is változott azóta, végül Szpiridon Szamarasz megzenésítése (Kosztisz Palamasz verse alapján) 1958-tól vált véglegesen hivatalos himnusszá. Mára már a kabalafigurák is nélkülözhetetlen kellékei az eseménynek, pedig ez csak az elmúlt 50 évben vált hivatalos kellékké, Münchenben, 1972-ben a Waldi nevű tacskó révén.
Aranyérmeket sem osztottak 1896-ban. Az egyes számok győztesei ezüstérmet, oklevelet és olajfalevél-koszorút, a második helyezettek rézérmet és koszorút kaptak, míg a harmadik helyezettek üres kézzel távoztak.
Mai szemmel az 1896-os olimpia több szempontból sem volt „igazi”, mégis valami világraszóló újdonság kezdete és valami régen, méltatlanul elfelejtett folytatása.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
