Páratlan mumifikáló műhelyre bukkantak Egyiptomban
2018. július 16. 11:32 MTI
Az ókori egyiptomi 26. dinasztia korából származó mumifikáló műhelyt és számos sírt tárt fel egy német-egyiptomi régészcsoport a Kairó közelében, Szakkarában folyó ásatáson. A leletek között szerepel egy mintegy 2500 éves, aranyozott múmiamaszk is.
Korábban
Az ásatások két éve Unisz fáraó piramisától délre kezdődtek, ahol utoljára több mint száz éve, 1900-ban végeztek kutatásokat. A Tübingeni Egyetem régészeiből és egyiptomi régészekből álló csoport szombaton számolt be felfedezéseiről egy sajtókonferencián.
A régészek két hónapja bukkantak rá a szaiszi-perzsa korszakból (Kr. e. 664-404), a 26. dinasztia korából származó, 30 méter mély aknára, amelyben számos sírkamra, 35 múmia, 5 szarkofág és egy fakoporsó rejtőzött. A helyszínen egy mumifikáló műhelyt is feltártak, amelyben a balzsamozáshoz használt edények voltak. A szakemberek szerint a felfedezés révén többet tudhatunk meg a 26. dinasztia korának temetkezéséről, a korabeli mumifikálásról.
A kutatócsoport ásatásainak vezetője, Ramadan Badry Huszein a sajtókonferencián elmondta: „aranybányát” jelentő leletről van szó, hiszen számos információhoz jutnak, egyebek mellett megtudhatják az olajok kémiai összetételét. A régészcsoport másik szenzációs lelete egy erősen sérült fakoporsóból került elő: egy akár 2500 éves maszk, amelyről a kairói Egyiptomi Múzeumban végzett első vizsgálatok azt mutatták, hogy főként ezüstből áll, és részben aranyozott.
Az egyiptológusok igazi ritkaságnak tartják a leletet, mivel nagyon kevés nemesfém maszk maradt fenn, az ókori egyiptomi méltóságok sírjainak többségét ugyanis már az ókorban kifosztották. Korábban két hasonló maszk került elő egyiptomi sírokból, a legutóbbi 1939-ben. A tübingeni archeológusok a modern 3D-s technológiát használták a feltáráshoz a Nílus mentén fekvő ókori nekropoliszban. Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács (SCA) vezetője hangsúlyozta: „Ez csupán a kezdete egy új felfedezésnek, a régészeti helyszínen még nagyon sok munka vár az archeológusokra”. Hozzátette: az öt megtalált szarkofág közül négy érintetlenül került elő, tehát a helyszín igazán gazdag, és a feltárása nagyon ígéretes.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Már gyerekként kivételes nyelvtehetség volt a hieroglif írás megfejtője, Jean-François Champollion
- Róma hanyatlásával Ostia jelentősége is csökkent
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann
- Máig nem tudni pontosan, kik voltak a rejtélyes ókori város, Petra építői
- Mumifikálási lázban égtek az ókori egyiptomiak
- Virágzott a tudomány, az orvoslás és a költészet az ókori Babilonban
- Lumbini buddhista szobrai
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet tegnap
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye tegnap
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak tegnap
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban tegnap
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin 2024.12.25.
- 10 tény a Mona Lisáról 2024.12.25.
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása 2024.12.25.
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció 2024.12.25.