Ötödjére lépett Magyarország földjére Szent Péter utóda

2023. április 29. 09:10 Múlt-kor

A mostani hétvégén minden bizonnyal Ferenc pápa látogatása határozza meg leginkább a magyarországi eseményeket. A nem mindennapi alkalom a Vatikán és Magyarország kapcsolatában jubileuminak tekinthető abból a szempontból, hogy ez az ötödik alkalom, amikor Szent Péter utóda személyen teszi tiszteletét a magyar hívek között.

Ferenc pápa első magyarországi látogatása 2021 nyarán (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Korábban

Az első és a mostani pápalátogatás között mintegy ezer esztendő telt el, hiszen IX. Leó pápa 1052-ben utazott a Magyar Királyság területére, igaz, közel sem pasztorális szerepkörben. Róma 152. püspöke amellett, hogy művelt, okos és tetterős egyházi személy volt, hatalmas gondot fordított az egyház megkopott tekintélyének visszaállítására. Uralkodásának öt éve alatt szinte alig tartózkodott Rómában, idejének nagy részét európai utazásai tették ki, amelyek során következetesen kiállt reformeszméi mellett.

Leó pápasága során indult meg a nagy nyugati egyházszakadás folyamata, a szkizma, vagyis a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének egymástól való eltávolodása, amelynek következményeként kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház.

IX. Leó pápa portréja

I.András magyar király az István halála utáni pogánylázadások idején került trónra (1046), és annak leverése után, az ország konszolidációját követően a németekkel megromlott kapcsolatok helyreállítására törekedett. A modus vivendi érdekében már 1047-től tapogatózott III. Henrik udvarában, a békéért és a független Magyar Királyság német-római elismeréséért cserébe akár területekről is hajlandó lett volna lemondani.

Ám a tárgyalások kudarcot vallottak, és III. Henrik 1051-ben haddal támadt Magyarországra. Az András öccse, Béla által vezetett sereg a korábbi német támadások során alkalmazott „felperzselt föld” taktikáját vetette be, amelyet jelentős siker koronázott: az utánpótlásaikat pótolni képtelen, megfáradt és éhező császári seregek végül vértjeiket eldobva (a legenda szerint innen ered a Vértes elnevezése) hagyták el a Magyar Királyság területét.

A katonai kudarc azonban nem szegte III. Henrik császár kedvét, aki a következő évben, 1052-ben egy újabb hadjárattal igyekezett megtörni a magyarok császárságtól való teljes függetlenségének szándékát (ebből a hadjáratból maradt ránk a hős Búvár Kund története is).

IX. Leó pápa a második német invázió hírére érkezett Pozsonyba, hogy III. Henrik császár és András király között a vitás kérdés zöld asztal melletti elrendezésére tegyen javaslatokat. Szavai meghallgatásra találtak, hiszen a felek 1053-ban tárgyalásokba kezdtek, ám eredmény III. Henrik halála miatt nem született. (A konfliktus lezárása végül az 1058-ban tető alá hozott morvamezei békében valósult meg IV. Henrik és András között.)

Sűrűsödő látogatások a 20. században

1978-ban, a „három pápa évében", amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 nap után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtyłát választották meg a katolikus egyház fejének, amelynek a hidegháború évtizedeiben szimbolikus jelentősége is volt, hiszen a Vatikán élén ő volt az első kelet-európai.

II. János Pál pápa megérkezésének ominózus jelenete Ferihegyen 1991. augusztus 16-án. (Kép: MTI/Soós Lajos)

Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Kormányzása alatt arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, a hivatalos egyházi tanításokhoz való visszatérésre bírja a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálása és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

Magyarországon először közvetlenül a rendszerváltást követően, 1991. augusztus 16–20. között járt, ám látogatásának előzményei visszanyúlnak a Kádár-rendszer utolsó éveibe. Amikor 1988 nyarán ausztriai vizitációja során Kismartonban celebrált szentmisét, a sokezer magyar hívő mellett a magyarországi katolikus egyház vezetői is megjelentek és meghívták őt hazánkba. Augusztusban Paskai László esztergomi érsek a Szent István-bazilika előtt tartott szentmiséjében hivatalosan is megerősítette a meghívás tényét.

1991. augusztus 16-án a pápa Krakkóból érkezett a magyar fővárosba, a repülőgépről leszállva letérdepelt és megcsókolta a magyar földet, majd így szólt:

„Tudok osztozni hagyományaitokban és jelenlegi közös erőfeszítéseitekben, hogy boldogabb és emberibb jövőt építsetek, mert a lengyel nemzet fia vagyok, amelynek olyan sok közös vonása van a magyar történelemmel. Én is Európának ebből a térségéből származom, amely most egy új korszak küszöbén áll, és reméli, hogy hozzá tud járulni egy békés közösség kialakításához, amelynek nemzetei szolidárisak egymással. Magyarország fiai ésleányai! Aki szól hozzátok, honfitársatoknak tekinti magát, részt vesz a ti sorsotokban”.

Ferenc pápa Budapesten 2021. szeptember 12-én (Kép: MTI/Bruzák Noémi)

Ötnapos itt tartózkodása során óriási tömegek előtt tartott szentmisét Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, valamint egy ökumenikus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel kétszázezren hallgatták végig.

A katolikus egyházfő 1996-ban ismét, bár az elsőnél rövidebb vendégségbe érkezett hazánkba. Szeptember 6–7. között Pannonhalmán és Győrben járt, Budapesten csak átutazóban volt.

Ferenc pápa két évvel ezelőtt a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróakkordjaként 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén egy úgynevezett statio orbis, vagyis a városért és a világért elnevezésű szentmisét mutatott be. A közvetlen és kedélyes hangulatú egyházfő a reptéri fogadóbizottság izgatottságát egy magyarokra specializált viccel oldotta fel: „Miért fogunk magyarul beszélni a mennyországban?” – kérdezte a pápa. Majd jött a válasz is: „Mert egy örökkévalóságig tart megtanulni!”

Szent Péter trónjának 265. örököse pénteken érkezett másodjára Budapestre. Háromnapos budapesti tartózkodását, a számtalan protokolláris és karitatív eseményen való megjelenését és híveivel való találkozását holnap délelőtti, a Kossuth téren celebrált szentmise zárja.