2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Öt hét alatt született meg a korabeli Európa egyik leghaladóbb szellemű alkotmánya

2022. május 17. 19:20 Múlt-kor

Egy évszázadnyi függés

Az önálló Norvégia álma nem élhetett sokáig: miután nem sikerült sem Nagy-Britannia, sem a hatodik koalíció más államainak támogatását megszerezni az önállósági törekvésekhez, nyilvánvalóvá vált, hogy a győztes Svédország katonai erővel fog érvényt szerezni a kieli békében foglaltaknak.

A július 26-ától augusztus 14-éig tartó háborúban a svédek egyértelmű fölényben voltak, azonban több helyen jelentős ellenállásba ütköztek, ami fontos mozgásteret hagyott Keresztély Frigyesnek.

Augusztus 10-én XIV. Károly János svéd király volt az, aki tűzszünetet ajánlott fel, és még aznap megkezdődtek a két fél közötti tárgyalások a Viken megyei Mossban (érdekesség, hogy e háború mind a mai napig az utolsó fegyveres konfliktus, amelyben Svédország részt vett).

A svéd fél jelentős engedményt tett: elfogadta a májusi alkotmányt, ezzel biztosította a norvégokat arról, hogy országukat nem fogja egyszerűen bekebelezni a keleti szomszéd.

A mossi konvenció néven elfogadott egyezmény hivatalosan a svéd király és a norvég kormány között jött létre, azt nem Keresztély Frigyes (akinek legitimitását a svéd fél nem ismerte el), hanem két minisztere, Niels Aall és Jonas Collett írta alá. Értelmében Norvégia az uralkodó személye és a külügyek kivételével gyakorlatilag külön ország maradt.

1814. november 4-én a Storting hivatalosan is Norvégia királyává választotta Bernadotte-ot (ekkoriban a norvégok szintén XIV. Károly Jánosként emlegették, napjainkban a norvég történetírás III. Károly Jánosnak nevezi), és a későbbi közös királyok is a norvég törvényhozás jóváhagyásával léptek trónra, azaz továbbra sem vált örökletessé a monarchia.

Norvégia és Svédország uniója békés úton, a Storting kezdeményezéséből, népszavazással megerősítve ért véget 1905. október 26-án, II. Oszkár svéd király lemondásával a norvég trónról. Helyére Károly dán királyi herceg lépett VII. Haakon néven, akinek leszármazottai (a Glücksburg-ház) máig Norvégia uralkodói.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Christian Magnus Falsen, az alkotmány egyik szerzőjeKeresztély Frigyes dán koronaherceg, Norvégia kikiáltott királyaXIV. (III.) Károly János, svéd–norvég király

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár