7 végzetes pillanat

Őskor

Már 11 500 éve is vadászatra használtuk a legjobb barátunkat

Már 11 500 éve is vadászatra használtuk a legjobb barátunkat

Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták - idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. Tovább

Rábukkantak egy 25 ezer éves mamutcsontra, amelybe belefúródott egy ősi dárdahegy

Rábukkantak egy 25 ezer éves mamutcsontra, amelybe belefúródott egy ősi dárdahegy

Megtalálták a régészek az első közvetlen fizikai bizonyítékot arra nézve, hogy őseink (miként) vadásztak a mamutra. A múlt héten egy dél-lengyelországi régészeti lelőhelyen egy 25 ezer éves mamut bordacsontban felfedeztek egy... Tovább

Mamutagyarból faraghatott magának tiarát a gyenyiszovai ember

Mamutagyarból faraghatott magának tiarát a gyenyiszovai ember

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Gyenyiszova-barlangban. Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a... Tovább

Tényleg levágták saját ujjaikat az őskőkori barlangrajzok alkotói?

Tényleg levágták saját ujjaikat az őskőkori barlangrajzok alkotói?

A felső paleolit kor (az ős-, avagy pattintott kőkorszak utolsó harmada, durván 50 000-től 10 000 évvel ezelőttig) emberei vélhetően soha nem gondolták volna, hogy körülbelül 27 000 évvel haláluk után a kutatók arról fognak vitatkozni, vajon ezek az emberek levágták-e saját ujjaikat.

Úgy tűnik nem csak Kelet-Afrikában kezdett kőeszközöket használni az ősember

Úgy tűnik nem csak Kelet-Afrikában kezdett kőeszközöket használni az ősember

Ősi kőeszközöket és vésett állati csontokat találtak Algériában. A régészek a leletek korát 2,4 millió évesre becsülik. „Az új leleteknek köszönhetően immár En Buseri az a hely Észak-Afrikában, ahol a legrégebbi emberi húsfogyasztás kőeszközökkel bizonyítható” – áll a Science című magazinban megjelent tanulmányban.

Korábban hódította meg a homo sapiens az oxigénhiányos tibeti fennsíkot mint gondoltuk

Korábban hódította meg a homo sapiens az oxigénhiányos tibeti fennsíkot mint gondoltuk

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

A finn és a számi népességnél is kimutathatóak még az ősi szibériai gének

A finn és a számi népességnél is kimutathatóak még az ősi szibériai gének

Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága „érkezett” Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél.

Legfrissebb
Legolvasottabb