Őskor

A klímaváltozás miatt kecskét és juhot kezdtek el tenyészteni az újkőkori földművesek

Az újkőkorszakban (neolitikum) élt korai földművesek sikeresen alkalmazkodtak egy 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozáshoz - derült ki a Bristoli Egyetem szakemberei által vezetett kutatásból. Tovább

A felszarvazástól való félelem is szerepet játszhat abban, miért a férfiak háborúznak

Új tényezőkre derült fény egy skót egyetem kutatásában, amely azt vizsgálta, miért ennyire kizárólagos fajunk történelme során a háborúkban a férfiak részvétele. Tovább

Ki volt Samu, a vértesszőlősi ősember?

A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyén gazdag programkínálat várja a látogatókat a szombati Samu-napon, amikor a kiállítás megnyitásának 50. évfordulójára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes László... Tovább

A Homo erectus kihalásában nagy szerepet játszott lustasága

Részben „lustasága” vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

Évezredekkel korábban halászhatott az ember, mint eddig gondoltuk

Az eddig feltárt legrégebbi halászhálósúlyokra bukkantak a régészek egy dél-koreai barlangban: a kutatók szerint a felfedezés azt sugallja, hogy az emberek az eddig véltnél jóval korábban, már 29 ezer évvel ezelőtt is kifinomult módszerekkel halásztak.

Távoli vidékekről származó emberek maradványaira bukkantak a Stonehenge mellett

Idegen vidékről származó embereket is eltemettek a Dél-Angliában lévő titokzatos kőemléknél. A több ezer éve eltemetettek közül egyesek 300 kilométerrel távolabbi területekről származtak, Wales nyugati részéről. Innen valószínűleg úgynevezett kékköveket (réz-szulfátot) is magukkal hozhattak, amelyeket az építkezés korai szakaszában használtak fel.

Európa legrégebbi kútja került elő Tiszakürt határában

Európa eddigi legrégebbi - a Kr.e. 5600-5400-ból, azaz a középső újkőkor elejéről származó - faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik az M44-es út nyomvonalán egy hét és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak - tájékoztatott az ásatásvezető régész.