Őskor

Már 11 500 éve is vadászatra használtuk a legjobb barátunkat

Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták - idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. Tovább

Rábukkantak egy 25 ezer éves mamutcsontra, amelybe belefúródott egy ősi dárdahegy

Megtalálták a régészek az első közvetlen fizikai bizonyítékot arra nézve, hogy őseink (miként) vadásztak a mamutra. A múlt héten egy dél-lengyelországi régészeti lelőhelyen egy 25 ezer éves mamut bordacsontban felfedeztek egy... Tovább

Mamutagyarból faraghatott magának tiarát a gyenyiszovai ember

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Gyenyiszova-barlangban. Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a... Tovább

Tényleg levágták saját ujjaikat az őskőkori barlangrajzok alkotói?

A felső paleolit kor (az ős-, avagy pattintott kőkorszak utolsó harmada, durván 50 000-től 10 000 évvel ezelőttig) emberei vélhetően soha nem gondolták volna, hogy körülbelül 27 000 évvel haláluk után a kutatók arról fognak vitatkozni, vajon ezek az emberek levágták-e saját ujjaikat.

Úgy tűnik nem csak Kelet-Afrikában kezdett kőeszközöket használni az ősember

Ősi kőeszközöket és vésett állati csontokat találtak Algériában. A régészek a leletek korát 2,4 millió évesre becsülik. „Az új leleteknek köszönhetően immár En Buseri az a hely Észak-Afrikában, ahol a legrégebbi emberi húsfogyasztás kőeszközökkel bizonyítható” – áll a Science című magazinban megjelent tanulmányban.

Korábban hódította meg a homo sapiens az oxigénhiányos tibeti fennsíkot mint gondoltuk

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint.

A finn és a számi népességnél is kimutathatóak még az ősi szibériai gének

Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága „érkezett” Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél.