Sorsgyötörte magyar anyák

Őskor

Az ember miatt lett egyre kisebb a többi emlős

Az ember miatt lett egyre kisebb a többi emlős

Néhány száz év múlva a legnagyobb testméretű szárazföldi emlős a házi szarvasmarha lehet, állítják kutatók. A tudósok arra jutottak, hogy amióta az ember elhagyta Afrikát, világszerte csökkenés következett be az emlősök... Tovább

A Stonehenge építése legalább akkora ceremónia lehetett, mint az ott tartott rituálék

A Stonehenge építése legalább akkora ceremónia lehetett, mint az ott tartott rituálék

Választ kaphatunk Stonehenge egyik legnagyobb kérdésére – miért pont ott emelték, ahol van? Egy szakértő azt állítja, két legnagyobb eleme évmilliók óta a helyén van. A véletlennek köszönhetően ezek az év leghosszabb és a... Tovább

Évezredekkel korábban hagyhatta el az ember Afrikát a most talált ujjcsontok alapján

Évezredekkel korábban hagyhatta el az ember Afrikát a most talált ujjcsontok alapján

Egy Szaúd-Arábiában talált, legalább 85 ezer éves ujjcsontkövület más közelmúltbeli leletekkel együtt megerősíti, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember nem 60 ezer évvel ezelőtt egyetlen nagy hullámban, hanem több szakaszban... Tovább

A sebhelyesarcú: rekonstruálták a 27 ezer éve élt cro-magnoni ember arcát

A sebhelyesarcú: rekonstruálták a 27 ezer éve élt cro-magnoni ember arcát

Az 1868-ban a dél-franciaországi Eyzies-barlangban megtalált Homo sapiensről a kutatók úgy vélik, egy ritka genetikai betegségben, a neurofibromatózisban szenvedett, amelynek köszönhetően bőrén csomók, ún. neurofibrómák, valamint egyéb tumorok jelentek meg. A jóindulatú genetikai betegség miatt küszködő ős arcát most rekonstruálták a szakemberek.

Mégsem volt olyan erős a neandervölgyi ember harapása, mint ahogy azt korábban hitték

Mégsem volt olyan erős a neandervölgyi ember harapása, mint ahogy azt korábban hitték

Nagyon mély lélegzetvételre volt képes a neandervölgyi ember, harapása azonban nem volt olyan erőteljes, mint azt eddig hitték - állapították meg német kutatók, akik a neandervölgyiek koponyaizomzatát számítógépes szimulációk segítségével hasonlították össze a heidelbergi és a modern emberével.

Neandervölgyiek keze nyomát viselik az eddig talált legrégebbi faeszközök

Neandervölgyiek keze nyomát viselik az eddig talált legrégebbi faeszközök

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, 90 ezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén. A neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról árulkodó leletek nagyon ritkák, mivel a fa gyorsan lebomlik.

Hajón lehet csak megközelíteni a szigetet, ahol őskori emberek nyomaira bukkantak

Hajón lehet csak megközelíteni a szigetet, ahol őskori emberek nyomaira bukkantak

Izgalmas felfedezést tettek kanadai kutatók, akik egy őskori család nyomaira bukkantak egy nehezen megközelíthető szigeten. A lábnyomok megerősítésül szolgálnak azon elméletnek, amely szerint a jégkorszak folyamán kelt át Ázsiából Észak-Amerikába az ember.