Ősi emberi csonttöredékekre bukkantak Szibériában
2015. augusztus 17. 17:25 MTI
Ősi emberi csontokat - koponya- és bordatöredéket, valamint egy ujjpercet - fedeztek fel orosz kutatók az Altaj-hegység barlangjában. A régészeti helyszín mindössze 125 kilométerre nyugatra található a Gyenyiszova-barlangtól, amely évezredeken keresztül adott otthont a neandervölgyi embernek, majd a korai modern embernek.
Korábban
A Novoszibirszki Állami Egyetem kutatói 1989 óta végeznek feltárásokat az Ob egyik mellékfolyója, az Inja bal partján lévő Sztrasnaja (Ijesztő) barlangban. Korábban a helyszínen a felső paleolitikumból származó emberi fogak kerültek napvilágra, a fosszíliák korát 20 ezer évesre becsülték - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz hírportálon.
Andrej Krivosapkin professzor az idei eredményeket ismertetve elmondta, hogy egy emberi ujjpercet találtak a 35 ezer és 40 ezer évvel ezelőtti üledékrétegben. A régebbi rétegekből pedig emberi koponyacsont-, valamint bordatöredék került napvilágra. Mindkét lelet az orosz tudós becslése szerint legkevesebb 50 ezer éves, az adott rétegben találtak kőeszközöket is, amelyek egyeznek a korábban feltárt, bizonyítottan a neandervölgyi emberhez köthető szerszámokkal.
A régészeti helyszín mindössze 125 kilométerre nyugatra található a sokkal híresebb Gyenyiszova-barlangtól, amely évezredeken keresztül adott otthont a neandervölgyi embernek, majd a korai modern embernek. 2008-ban pedig itt fedezték fel a Homo nemzetség addig ismeretlen képviselője, a gyenyiszovai ember egyetlen ujjpercét. Az egyed 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken egyaránt laktak a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai.
Később ugyanennek az emberfajnak másik egyedétől származó fog és lábujjcsont is előkerült. A gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-e különbözik mind a neandervölgyi emberétől, mind pedig a modern emberétől. A kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, valamint örökítő anyaguk fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is, ami egy régebbi érintkezés, keveredés bizonyítéka.
Andrej Krivosapkin elmondta, hogy most következnek a leletek genetikai vizsgálatai. "A DNS-vizsgálatoknak köszönhetően többet megtudhatunk a modern ember, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember közötti kapcsolatrendszerről az Altáj térségében" - emelte ki a régészprofesszor.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Sztálin érezhette magát nyeregben a szövetségesek jaltai konferenciáján tegnap
- Humorral fűszerezte beszédeit Jókai Mór a parlamentben tegnap
- Az ÁVH fogdájától az olimpiai aranyéremig jutott Grosics Gyula tegnap
- Csak 16 éven felüliek nézhették meg egyedül az első egész estés rajzfilmet tegnap
- Karddal rontott Kádár János testőreire egy részeg csinovnyik tegnap
- Új fényt vet egy kutatás a székelyek eredetére 2023.02.03.
- A valóság szépségét igyekezett tükrözni a cseh kocsmák írója, Bohumil Hrabal 2023.02.03.
- Szeretett háziállataikat is magukkal vitték hódító útjaikra a vikingek 2023.02.03.