Őrült római császárok: Caligula és Nero

Ég a város! Őrjöng a stadion!

Caligulával ellentétben Nero jóval hosszabb ideig, 54 és 68 között volt császár. Uralkodását már az ókori történetírás is két, egymástól élesen elkülönülő szakaszra osztotta. Nero még Caligulánál is fiatalabban, mindössze tizenhét évesen nyerte el a császári bíbort. Uralkodása első szakaszában anyja, Agrippina, nevelője, a filozófus Seneca és testőrparancsnoka, Burrus kormányozták a birodalmat. Egyik első tettük az egyetlen lehetséges trónkövetelőnek, Nero mostohafivérének, Britannicusnak a meggyilkoltatása volt.

Az utókor mégis aranykorként tekint ezen évekre, mivel ebben az időszakban a császár és gyámjai tiszteletben tartották az augustusi örökséget, és a kormányzásba bevonták a szenátust. Ahogy Nero férfikorba lépett, egyre terhesebb lett számára a hármas gyámság. 62 és 65 között előbb anyját gyilkoltatta meg, majd az idős Senecát kergette öngyilkosságba koholt vádak alapján. Testőrparancsnoka, Burrus természetes halállal távozott az élők sorából, utóda a teljesen lojális, Nero parancsait feltétlenül teljesítő Tigellinus lett.

Kérdés, hogy a későbbi történetírás mennyire szavahihető. Ez leginkább az Agrippina elleni gyilkossági kísérletek, illetve a meggyilkolásával kapcsolatban érhető tetten, ahol az ókori történetírásra jellemző toposzok, vagyis közhelyek bemutatására is sor kerül. Erre az egyik legismertebb példa, hogy Nero megrúgta terhes feleségét, Poppaeát, amibe nemcsak a nő, hanem a születendő magzat is belehalt. Hasonló történetet jegyeztek fel Periandrosz korinthoszi zsarnokról és Kambüszész perzsa uralkodóról, három olyan történeti személyről, akiknek uralkodását a későbbi történetírás egyértelműen negatívan mutatja be. A legrosszabbat feltételezték róluk, hogy várandós feleségüket is megölték zsarnoki őrjöngésük során.

Nero kegyetlen természetéről sok történet maradt fenn, leghírhedtebb „tette” Róma felgyújtása és az azt követő, első történelmileg adatolt keresztényüldözés volt, amelynek a keresztény hagyomány szerint a két fő apostol, Péter és Pál is áldozatul esett. A császári propaganda ugyanis a keresztényeket tette felelőssé a város felgyújtásáért.

Nerónál közismert a császár művészetek és sport iránti rajongása. A költészeti versenyeken Suetonius szerint egyszerű versenyzőként viselkedett, a versenyek előtt izgult, a versenybírákkal udvariasan bánt. Azok természetesen tisztában voltak azzal, hogy mi a feladatuk, nyugtatták és biztatták a császárt.

A római népnek kifejezetten tetszett, hogy maga a császár szórakoztatja őket, és igazi költőként és sportolóként tisztelték uralkodójukat, akinek azért arra is gondja volt, hogy ha nem ő nyert meg egy versenyt, akkor a győztesnek még az emlékét is megsemmisítse. Költői és sportolói teljesítményét Hellászban is kipróbálta, a különféle versenyeket a császár kedvéért összevonták görögországi tartózkodásának időszakára. Számos győzelmet aratott, és még egy új versenyszámot, a tízfogatú kocsihajtást is megnyerte. Nem véletlen, hogy a hálás uralkodó egész Hellásznak megadta a római polgárjogot.

Neróval, akárcsak Caligulával katonai összeesküvés végzett. Galba, Hispania Tarraconensis helytartója maga mellé állította a rajnai és a dunai légiókat is. A mérleg nyelve ismét a testőrség volt, az egyébként Nero utolsó éveiben komoly karriert befutó, velejéig korrupt testőrparancsnok, Caius Nymphidius Sabinus is átállt Galba oldalára. A szenátus gyorsan követte az eseményeket, Nerót anyagyilkossá és a haza ellenségévé nyilvánították, és halálra ítélték.

Az elmenekülő Nero másnap öngyilkosságot követett el. Bár Galba „Róma újjászületett / a Szabadság visszaállítatott / Az emberi faj megmentése” feliratú pénzei egy szebb és jobb jövőt ígértek a zsarnoktól megszabadított Rómának, azonban 68–69-ben borzalmas polgárháború következett, amelyből Titus Flavius Vespasianus került ki győztesen, és vele megkezdődött a Flavius-dinasztia uralma. A birodalom két jó császárt kapott, Vespasianust és idősebb fiát, Titust, akiket aztán egy újabb zsarnok, Domitianus követett.

1. Az „istenek” harca
2. Ég a város! Őrjöng a stadion!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten
• A történelmi dezinformációt és a katyni hazugságot vizsgálják Varsóban