Orosz mozifilm írta újra a korai monacói autóversenyek történetét

Oroszországban bemutatták a Bitva motorov (Motorok csatája) című történelmi kalandfilmet, amely a Russo-Balt autómárka megszületését és a korai autóversenyzést dolgozza fel: az Ilja Malanyin által rendezett produkció jelentősen átalakítja a nemzetközi együttműködésből létrejött jármű és a monacói rali valós történetét. A 144 perces mozi a korabeli autóipar kezdeti lépéseit és a birodalmi technológiai törekvéseket helyezi a középpontba.

A Central Partnership forgalmazó hivatalos ismertetője szerint a cselekmény 1908-ban kezdődik, amikor egy automobilizmusért lelkesedő újságíró, Andrej Nagel meggyőzi Dmitrij Bondarev mérnököt egy hazai versenyautó kifejlesztéséről. A film szerint a csapat a monacói ralin bizonyítja a jármű képességeit, fókuszba állítva az ipari vállalkozást és a nemzeti presztízst.

A Meduza és a Fontanka portálokon megjelent elemzések rámutatnak, hogy az alkotók komoly történeti szabadsággal kezelték az eseményeket, egyebek mellett a versenytársak és a résztvevők személyét illetően.

A történelmi tények alapján a Russo-Balt márka az Orosz Birodalomhoz tartozó Rigában, az Orosz–Balti Vagongyárban született meg. A vállalat 1908-ban hozta létre autóipari részlegét, amelynek vezetésével a belga Fondu cégtől érkező svájci Julien Potterat főkonstruktőrt bízták meg.

Az 1909. június 8-án bemutatott első automobil technológiai alapját a belga licensz adta. Bár a filmben megjelenik a külföldi jármű tanulmányozása, a nemzetközi mérnökcsapat jelenléte háttérbe szorul. A Russo-Balt jelentősége a tartós gyári sorozatgyártás beindításában állt, mivel az első orosz benzinmotoros autót Jevgenyij Jakovlev és Pjotr Freze már 1896-ban bemutatta.

A moziban ábrázolt monacói rali a valóságban nem 1908-ban, hanem évekkel később zajlott le. Az Automobile Club de Monaco feljegyzései alapján az első Monte-Carlo-ralit 1911-ben rendezték meg, a második, 1912-es versenyt pedig Julius Beutler nyerte. Andrej Nagel, az Avtomobil folyóirat alapítója 1912-ben vett részt a megmérettetésen, útitársa pedig nem Bondarev mérnök, hanem Vadim Mihajlov újságíró volt. A páros Szentpétervárról indulva 3257 kilométert tett meg nyitott autójával, dacolva a januári mínusz tizenkilenc fokos hideggel. A 195 órás út végén az összesített kilencedik helyet szerezték meg, és több turisztikai különdíjat is elnyertek.

A film másik főszereplőjét ihlető Dmitrij Bondarev mérnök valós élettörténete a birodalmi és a szovjet iparosítás közötti átmenetet, valamint annak tragikus megszakadását példázza. A Harkivi Technológiai Intézetben végzett konstruktőr részt vett a Russo-Balt fejlesztésében, később pedig a szovjet autógyártás, köztük a ZISZ és a ZIL elődjének számító AMO gyár létrehozásán dolgozott. A tomszki NKVD-emlékmúzeum levéltári adatai szerint a mérnököt 1937. augusztus 4-én letartóztatták, majd október 26-án ellenforradalmi terrorista szervezethez való tartozás vádjával halálra ítélték és még aznap kivégezték. Évtizedekkel később hivatalosan rehabilitálták.

Az 1,415 milliárd rubeles költségvetésű alkotáshoz több korabeli gépkocsi működő másolatát is megépítették, köztük a Russo-Balt C24/55 replikáját. A Kinobusiness iparági portál adatai szerint az állami Film Alap által is támogatott produkció 289,7 millió rubeles bevételével a nézettségi listák élén nyitott.