2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ókor

Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását

Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását

A knósszoszi palotában egy üvöltés visszhangzott. A krétaiak, akik ehhez ugyanúgy hozzá voltak szokva, mint a földrengésekhez, nem figyeltek fel rá különösebben. A katasztrófa a „nagy hajózók” hanyatlását hozta, és megsemmisült a... Tovább

Még életben lehetett, amikor halottnak nyilvánították Nagy Sándort

Még életben lehetett, amikor halottnak nyilvánították Nagy Sándort

„(…) minden szív bánattal telt meg, és ha uruk közelgő halálára gondoltak, az embereken zavarodottság és rémület lett úrrá.” A Kr. u. 2. században élt görög történetíró, Arrianosz, így írta le a haldokló Nagy Sándor utolsó... Tovább

A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát

A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát

Rómában a rossz termés gyakran lázongásokhoz vezetett, melyek sokszor azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy alapjaiban rengetik meg az egész birodalmat. Az éhséglázadások megelőzésének céljából Claudius császár i. sz. 42-ben... Tovább

A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért

A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért

1956 éve, 68. június 9-én kardjába dőlt minden idők egyik leghírhedtebb zsarnoka, Nero római császár. A világtörténelemben kevés uralkodónak volt „rosszabb sajtója”, s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve összefonódott a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel.

Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort

Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort

Kevés történelmi személyiség alakja ihlette meg annyiszor a művészeket az elmúlt évezredek során, mint Nagy Sándoré. Ábrázolták dicsőséges hősként, gőgös hadúrként és a művészetek pártfogójaként.

Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann

Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann

Az Iliász legendás helyszínét, Trója városát az 1870–1880-as években a szatócsból lett műkedvelő régész, a már életében is rendkívül vitatott megítélésű német Heinrich Schliemann kezdte feltárni, aki két bronzkori civilizációval bővítette addigi ismereteinket, beírva magát a régészet történetébe.

A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük

A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük

A véreskezű zsarnok, Szaddám Huszein egy olyan birodalom örökösének tekintette magát, amely nem a szomszédos népek leigázása révén szerzett magának hírnevet, sokkal inkább kulturális és tudományos teljesítményével, amely a mai nyugati civilizációra is óriási hatást gyakorolt.

Legfrissebb
Legolvasottabb
Bezár