2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Ógermán rúnákkal vésett csontot találtak Csehországban

2021. február 15. 12:30 MTI, Múlt-kor

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországban, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen.

csont
A rúnákkal ellátott csontdarab

Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán ugyanis az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve - közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem.

A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical Science című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást.

Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv településről van szó - írja a brünni egyetem.

"A rúnaírásos jelekkel teleírt csontot, amelyet 2017-ben találtuk, egy cseh, osztrák, svájci és ausztrál szakemberektből álló nemzetközi tudóscsoport tüzetesen megvizsgálta ,és egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy ez a szlávoknál talált legrégibb írás emlék. Ez nemcsak a csehországi, hanem az egész európai régészet számára is rendkívüli siker" - jelentette ki Jiří Macháček, a Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Kara keretén belül működő Régészeti és Muzeológiai Intézet vezetője.

A tudósok a csont korát genetikai és szénizotópos módszerekkel állapították meg, amelyet később más módszerekkel lefolytatott vizsgálatok is megerősítettek. "Ezek a nagyon érzékeny elemzések kimutatták, hogy egy helyi szarvasmarha bordacsontjáról van szó, amely Kr. u. 600 körül élt ezeken a területeken" - mondta újságíróknak Zuzana Hofmannová, a svájci Freiburgi Egyetem archaikus DNA-val foglalkozó kutatója.

A csonton található jeleket Robert Nedoma, a bécsi egyetem ógermán nyelvekre szakosodott kutatója azonosította. Szerinte az úgynevezett "idősebb futhark" írásról van szó. Ezt az írásmódot a Kr. u. 2-7. században a Közép-Európában élő germán népek használták. Elnevezése a saját ábécéjének első hat betűjéből (f, u, þ [az angol "th" hang megfelelője], a, r, k) ered.

Az idősebb futhark írás 24 jelből áll, amelynek utolsó hét jele található a csonton. Tudósok azt feltételezik, hogy eredetileg az egész futhark ábécé lehetett felvésve a bordacsontra. Nem kizárt, hogy ez a csont a maga korában oktatási segédeszköz volt.

A szlávok lakta területeken eddig a glagolitát tartották a legrégibb írásbeli emléknek. A glagolitát a 9. században Konstantin és Metód szerzetesek Bizáncból hozták a Nagy-Morva Birodalom területére. Az új dél-morvaországi régészeti lelet azt mutatja, hogy a szlávok már a glagolita előtt kapcsolatba kerültek az írásbeliséggel, a germán rúnákkal, amelyeket például számoláskor vagy jóslásokkor használhattak.

A lelet ugyanakkor megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, mely szerint a szláv és a germán törzsek között jelentős kulturális különbségek voltak, a törzsek nem érintkeztek egymással. Az ógermán futhark jelekkel teleírt csont azt is bizonyítja, hogy a germánok és a szlávok között voltak bizonyos kapcsolatok.

A Dél-Morvaországban talált futhark írásos csontot a tervek szerint egy brnói múzeumban fogják kiállítani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár