Nyomtalanul eltűnt a Charles Lindberghet megelőzni próbáló francia aviátorpáros
2019. május 8. 11:47
92 évvel ezelőtt, 1927. május 8-án a Charles Nungesser-François Coli francia pilótapáros L'Oiseau Blanc (fehér madár) nevű biplánja fedélzetén azzal a céllal szállt fel Párizsból, hogy a repülés történetében elsőként szeljék át – megállás nélkül – az Atlanti-óceánt. Az első világháborús veteránok a tervek szerint New Yorkban értek volna földet (pontosabban) vizet, azonban azt követően, hogy Írország felett elhaladva néhányan még utoljára megpillanthatták a fehér színű gépmadarat, senki sem látta őket többé. Bármiféle nyom nélkül eltűntek. Alig két héttel később Charles Lindbergh Spirit of St. Louis nevű egyfedelesével sikeresen teljesítette a távot, és a dicsőség mellett övé lett a 25 ezer dolláros díj is. A franciák sorsa a mai napig ismeretlen.
Korábban
Halálos verseny az elsőségért
1927. május 21-ének éjjelén a repüléstörténet manapság egyik leginkább ismert alakja, Charles Lindbergh sikeresen landolt a Le Bourget repülőtéren, miután egyhuzamban teljesítette a New York-Párizs távot. Miután kiszállt a Spirit of St. Louis nevet viselő monoplánjából, a 25 éves amerikai fiatalembert egy 150 ezer fős üdvözlő tömeg „ragadta el”, és a vállukon hordozva ünnepelték. Az ezt követően néhány napot a francia fővárosban töltő aviátor sikere sok franciának igencsak keserédesnek bizonyult. Ugyanis két héttel Lindberg útja előtt egy francia páros, Charles Nungesser és François Coli is megpróbálkozott az Atlanti-óceán égi meghódításával, bár ők az ellenkező irányból. Legjobb tudomásunk szerint küldetésük nem ért sikerrel véget, és valahol útközben lezuhanhattak. Május 21-én még keresték őket az óceánban, azonban túlélési esélyeik egyre csökkentek. Lindbergh röviddel Párizsba érkezése után felkereste Nungesser anyját, aki ezt mondta neki: „Ön egy nagyon bátor fiatalember. Nekem is van egy hasonlóan bátor gyermekem, aki – és ebben nem kételkedem – most is harcol azért, hogy visszatérhessen közénk”.
Lindbergh 33 és fél óra alatt megtett, 5800 kilométeres útja nemzetközi hírnevet hozott neki, ám azt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ebben a halálos versenyben több mint egy tucatnyi pilóta és navigátor vett részt, akik hasonló tiszteletet érdemelnek. A légi viadal 1919-ben vette kezdetét, amikor a francia-amerikai szállodamogul, Raymond Orteig 25 ezer dollárt ajánlott fel annak az aviátornak, aki elsőként teszi meg megszakítás nélkül a New York-Párizs útvonalat. John Alcock és Arthur Brown brit pilóták még ebben az évben átrepültek Új-Fundlandról Írországba (a 3040 kilométeres útért az 1913-ban a Daily Mail által felajánlott 10 ezer fontot zsebelték be), azonban Orteig nagylelkű pénzadománya csupán az 1920-as években került be a köztudatba, amikor több csapat is belépett a versenybe.
Az Orteig-díjért folyó harcba a korszak legismertebb repülőzsenijei csatlakoztak, többek között a francia René Fonck, az antant ász pilótája vagy az amerikai Richard E. Byrd, aki az Északi-sark átrepüléséért a legmagasabb fokozatú amerikai katonai kitüntetést, a Kongresszusi Becsületrendet (Congressional Medal of Honor) is megkapta. A verseny emblematikus figurái voltak a kétfedelű L’Oiseau Blanc (fehér madár) fedélzetén nekivágó franciák. Nungesser mozgalmas életet élt: egyfelől az argentin pampákon volt gaucho (tehénpásztor), másrészt hollywoodi pilótaként is ismeretes volt. Coli pedig számos repülési rekordot állított fel a Földközi-tenger felett. Mindketten pilótaként harcoltak az első világháborúban az antant oldalán, amit számos hegük is bizonyított: Coli egy lezuhanást követően részlegesen megvakult a jobb szemére, a sérülés nyomait fekete szemtapasszal fedte el, míg Nungessernek 17 sebhelye lett 1918-ra.
A francia duó ellenfeleik többségével ellentétben Párizsból tartott New York felé. Nungesser volt a pilóta, Coli pedig navigált. A tervek szerint a nyitott pilótafülkés madarat New Yorkban tették volna le, egészen pontosan a Szabadság-szobor előtti nyílt vízen vagy a Battery Park mellett. A fehérre mázolt, Nungesser által egy fekete szívalakban fehér színű koponyát, keresztbe tett csontokat és egy koporsót ábrázoló szimbólummal ellátott L’Oiseau Blanc-t úgy alakították át, hogy több mint ezer gallonnyi (3800 liter) üzemanyagot is képes legyen elvinni, ami lehetőséget biztosított számukra, hogy akár 40 órán át a levegőben maradhassanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyesült Államok
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
- Woodrow Wilson neje az ország élén
- Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
- Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja
- Első munkaadója még nem volt elragadtatva a későbbi színészóriástól, Clark Gable-től
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap