Norvég krimiből kölcsönözhette Agatha Christie az Ackroyd-gyilkosság váratlan fordulatát

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító szerint Christie egy ismert norvég írótól kölcsönözhette az ötletet.

A fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Chrisie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált. A történet váratlan fordulata, hogy kiderül, maga az elbeszélő a gyilkos. "Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki ezzel, de íróként hírnevet szerzett neki" - mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. "Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai" - fűzte hozzá.

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognent a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta.

A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery. A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.

Christie korábban két forrást említett, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Lord Louis Mountbatten nevét említette, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet.

Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban.

Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt - mint hozzátette - nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén. "Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem" - mondta.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot