Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
2021. május 13. 16:49 Múlt-kor
Korábban
A „toleráns” szerzetes
Az eredeti szövegekre az utóbbi időben több figyelem irányult. 2015-ben például Kathryn A. Montalbano, az amerikai Appalachian State University adjunktusa Félreérteni a mongolokat: Kultúraközi kommunikáció három 13. századi ferences úti beszámolóban című cikkében összehasonlítja János barát, valamint a flamand Rubruk János (Willem van Robroeck) és a szintén itáliai Montecorvino János (Giovanni da Montecorvino) misszionáriusok keleti útjairól született írásait és leveleit, a katolikus egyház és a keleti birodalmak első kommunikációit megvizsgálandó.
Montalbano végkövetkeztetésében arra jut, hogy mindhárom szerzetes, bár erősen próbára lettek téve útjuk során, végső soron hitében megerősödve tért haza annak végén. Azt is megjegyzi továbbá, hogy Plano Carpini János a három szerző közül a legtoleránsabb a mongolok idegen szokásai és vallási gyakorlatai iránt. Tény az is, hogy ez a háromból a legkorábban íródott beszámoló – lehetséges, hogy az idő múlásával a ferencesek egyre kevésbé voltak hajlandók ugyanolyan nyitottsággal közelíteni a mongolok felé, és emiatt egyre hevesebb kritikával és részrehajlással számoltak be róluk.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy János barát írása nyolc fejezetében a mongolok dicséretét zengné. Amellett, hogy beszámol vallási szokásaikról és világnézetükről, valamint kollektív „karakterükről”, sok szót ejt hadviselési formáikról, hadrendjükről, és a legyőzöttekkel és foglyokkal szembeni kegyetlenkedéseikről is. Külön fejezetet szentel továbbá annak, hogyan lehetne a mongolokat csatában legyőzni.
János barát nem fogja vissza magát, amikor „rossz” tulajdonságaikat írja le, és az is látszik leírásából, hogy amíg körükben tartózkodott, egyáltalán nem bízott vendéglátóiban. Emellett – jó okkal – féltette tőlük Európát is: már a bevezetőben megjegyzi, „attól félek, közvetlen veszélyt jelentenek Isten egyházára.”
A mű negyedik fejezetében János barát nagy részletességgel írja le a különféle kegyetlen büntetéseket, amelyeket a mongolok egymásra rónak ki, valamint azt, hogy milyen előszeretettel végeznek a kívülállókkal. Ezek a leírások azt a célt is szolgálták, hogy az olvasók hitelt adjanak az ő, valamint a pápa félelmeinek a keleti fenyegetést illetően.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap