Nem várt következménye lett a németek Bari elleni, 1943-as légitámadásának
2020. szeptember 2. 16:01 Múlt-kor
Korábban
Nem történt ott semmi
Alexander viszonylag gyorsan diagnosztizálta a mustárgáz-fertőzés jeleit, és bár a brit kikötői hatóságok nem osztották az aggodalmát, ő kitartóan folytatta a nyomozását, hogy azonosítsa, honnan is eredt ez az anyag, amely ennyi embert mérgezett meg.
Az orvosi feljegyzéseket böngészve hamarosan rájött, hogy a megsemmisült teherhajók környékéről húzták ki a legtöbb – későbbi – áldozatot, majd a mérgezés epicentrumaként a John Harvey-t jelölte meg. A búvárok pedig találtak is számos repeszdarabot, amely az egykoron mustárgázt hordozó bombákból származott.
Az alezredes végül december 11-én tájékoztatta a főparancsnokságot a megállapításairól. Mint megfogalmazta, a támadást órákkal később követő nagy halálozási számok egyrészt a szövetségesek mustárgáza, valamint az a szerencsétlen tény okozta, hogy a tengerből kimenekített, ruháikat nem kicserélő emberek hosszú ideig voltak kitéve a gáz és az olaj mérgező oldatának.
A főparancsnokság válasza volt az igazán csak mellbevágó. Míg Eisenhower elfogadta az őket kompromittáló diagnózist, Churchill nem volt hajlandó elismerni, hogy tudomásuk volt mustárgáz jelenlétéről Bariban.
Mivel a háború kritikus szakaszába lépett, a szövetségesek megállapodtak abban, hogy szigorú cenzúrát vezetnek be a vegyi katasztrófát illetően: a mustárgáz említését minden hivatalos nyilvántartásból törölték, még Alexander diagnózisa sem maradhatott az orvosi feljegyzések között.
Az alezredes jelentését titkosították, ám szerencsére nem olyan gyorsan, hogy felettese, Cornelius P. Rhoads fel ne figyelhessen a mérgezés fehérvérsejtekre gyakorolt megdöbbentő hatására. Rhoads ugyanis civilként a New York-i Memorial Kórházban dolgozott és rákos betegek gyógyításával foglalkozott.
A több mint 600 ember közül, akik gázmérgezést szenvedtek, 83-an haltak meg. Mindannyijuknál kimutatható volt a mustárgáz szupresszív hatása a sejtosztódásra, mindez alapján arra lehetett következtetni, hogy a halálos vegyületet fel lehet használni a gyorsan szaporodó, rosszindulatú fehérvérsejtek gátlására, így pedig elkerülhető, hogy az egészséges szövetek ezáltal elpusztuljanak. Alexander felbecsülhetetlen értékű adatot gyűjtött össze a végül „szerencsés” támadásnak is titulált eseménysorozat kapcsán. Fény derült arra, hogy a vegyi fegyver akár bizonyos típusú rákos megbetegedések elleni küzdelemben is hadra fogható.
Alexander jelentése és korábbi, mustárgázos támadások adatai alapján végül a Yale Egyetem szigorúan titkos klinikai vizsgálata alapján kimutatta, hogy a nitrogénmustár (a kénmustár unokatestvére) zsugorítani képes a tumorokat. Rhoads pedig már akkor meg volt győződve arról, hogy e káros anyag – apró, gondosan kalibrált dózisokban – gyógyítani is képes.
1945-ben ő vette rá a General Motors iparmágnás vezéreit, Alfred P. Sloane-t és Charles F. Ketteringet, hogy támogassák a végül róluk elnevezett Sloan Kettering Rákkutató Intézet felállítását, amelynek segítségével sikerült kifejleszteni az első, rák elleni gyógymódot, amelyet ma kemoterápiának nevezünk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap