Nem hagytak jelentős nyomot a hódítások az ókori egyiptomiak genetikai állományán

Bár az egyiptomi múmiákból nyerték valaha az első ókori DNS-mintákat, a tudósok sokáig kételyeket tápláltak a vizsgálati eredmények megbízhatóságát illetően, különösen ami a sejtmagi genetikai állományt illeti. "Óvatosan kell kezelni ezeket az adatokat, hiszen a forró éghajlat, a sírkamrák magas páratartalma, valamint a balzsamozáskor alkalmazott vegyszerek némelyike is elősegíti a DNS lebomlását. A legújabb vizsgálati módszerek azonban áttörést hoztak az ókori DNS-minták vizsgálatában" - fogalmazott Johannes Krause, a jénai Max Planck Történelemtudományi Intézet igazgatója, a tanulmány vezető szerzője.

A projektben a Tübingeni Egyetem, a jénai Max Planck Történelemtudományi Intézet, a Cambridge-i Egyetem, a lengyel tudományos akadémia, valamint a Berlini Antropológiai, Néprajzi és Őstörténeti Társaság kutatói vettek részt, akik egy csaknem 2000 éves periódusból származó mumifikált maradványok vizsgálatával szerették volna feltérképezni a Nílus-menti birodalom lakóinak rokoni kapcsolatait, valamint feltárni, hogy a hódítások milyen lenyomatot hagytak az ókori népesség genetikai mintázatán. Emellett az ókori adatokat összevetették Egyiptom mai lakosainak DNS-vel is - olvasható az EurekAlert hírportálon.

A kutatócsoport az Abuszir el-Melek régészeti lelőhelyen feltárt 151 múmiából nyert DNS-t, a Kr.e. 1400 és Kr.u. 400 közötti időszakból származó emberi maradványokat két antropológiai gyűjteményben, a Tübingeni Egyetemen, valamint a Berlinben, a Felix von Luschan-koponyagyűjteményben őrzik. Összesen 90 személy mitokondriális genetikai mintázatát határozták meg, valamint sikerült rekonstruálniuk három egyén teljes sejtmagi genomját is. "Azt akartuk meghatározni, hogy miként változott Abuszir el-Melek népessége, s vajon Nagy Sándor hódítása vagy más idegen hatalmak megszállása hagyott-e nyomot a lakosság genetikai mintázatán" - magyarázta Alexander Peltzer, a Tübingeni Egyetem kutatója.

A vizsgálatok arra világítottak rá, hogy az óegyiptomiak szorosabb rokonságban voltak a levantei térség ókori lakosaival, valamint Kis-Ázsia és Európa újkőkori népességével. Abuszir el-Melek lakosai a vizsgált időszakban genetikailag nemigen változtak, és a hódítások sem hagytak jelentősebb nyomot genomjukon" - ismertette Wolfgang Haak, a Max Planck Intézet tudósa.

Ami a mai egyiptomi népességet illeti, a Nílus-menti ország lakosai 8 százalékkal magasabb genetikai rokonságot mutatnak a fekete-afrikai populációval, mint ókori elődeik. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfélezer évben erősödött fel a szubszaharai térség felől Egyiptomban irányuló genetikai beáramlás. A jelenséget részben a Fekete-Afrika és Egyiptom között megélénkülő kereskedelemmel magyarázzák a kutatók, de közrejátszott a rabszolgakereskedelem is, amely körülbelül 1300 évvel ezelőtt vette kezdetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2014/tavasz

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"