Nem csak a törvények, de a kétszínűség és az önfényezés királya is volt Hammurapi
2020. október 12. 17:43 Múlt-kor
Korábban
A máig mintaként szolgáló törvények
Hammurapi nagy kiterjedésű törvénykönyve az épületek biztonságától az öröklési ügyeken át a rabszolgák fegyelmezésének módjaiig és a korabeli állatorvosok bérezéséig (például hogy ökrön, illetve majmon végrehajtott beavatkozásért mennyi pénzt kérhetnek) az élet rengeteg különféle területét szabályozta.
A közhiedelemmel ellentétben nem Hammurapié volt a történelem első törvénykönyve, és nem is tekinthető teljességgel az „övének” – számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyet elődei hoztak. Hammurapi sztéléi azért gyakoroltak maradandó hatást a jogtörténetre, mert a jogra alapuló állam képét testesítették meg – a rajtuk szereplő törvények mindenkire érvényesek voltak.
„Számos olyan törvény van, amelyet ma túlzónak, vagy egyenesen barbárnak tartanánk, mások azonban a perifériára szorult csoportok iránti törődésről és felelősségérzetről tanúskodnak” – mondta el Diamond.
Több olyan elemet is tartalmaz az ókori király törvényrendszere, amely napjaink törvényeiből is ismerős lehet. Jó példa erre azon elv, miszerint bizonyítékokra és más megerősítő tényezőkre van szükség ahhoz, hogy valakit bűncselekmény elkövetésével vádoljanak meg. „Az ártatlanság vélelme ma is érvényes” – mondta Diamond. Hammurapi törvényei emellett a történelem első ismert gyermektartási fizetési kötelezettségeit is tartalmazzák.
Hammurapi, a jóságos uralkodó
A törvénykönyv bizonyos szempontból maga is a király népszerűsítésének eszköze volt, amelynek segítségével bölcs, jószándékú uralkodóként állíthatta be magát népe előtt. Hammurapi fennmaradt kőoszlopainak egyike ezt hangsúlyozandó, a király Samas napistennel való találkozását is ábrázolja.
„Aligha lehet kétség afelől, hogy Hammurapi az alattvalóit védelmező, igaz uralkodónak is akart látszani, az istenek földi helytartója, hadvezér, építő és legfelsőbb bíró mellett” – mondta el Diamond.
És habár Hammurabi volt talán a történelem egyik első nagy politikai önfényezője, az önmagáról kreált kép nem csupán szóbeszédre alapult. Olyan uralkodó volt, aki valóban jót akart népének: hivatalnokaival folytatott levelezésében hangsúlyozta, hogy bárki, aki úgy érezte, a bírói igazságtalanok voltak vele szemben, a királyhoz fellebbezhettek. Van De Mierloop szerint „garantálta, hogy minden ember igazságos ítéletben részesül, és senkinek sem kell félnie a hatalmától.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap