Nem a Homo sapiens az első emberfaj, amely tengeri táplálékot fogyasztott
2020. március 27. 15:53 MTI
Az eddig véltnél régebb óta eszik tengeri táplálékot az ember. A Göttingeni és a Barcelonai Egyetem kutatói szerint már a neandervölgyi ember is rendszeresen fogyasztott kagylókat, halakat és más tengeri állatokat.
Korábban
A szakértők a portugáliai Figueira Brava barlangban végzett ásatások eredményeit csütörtökön mutatták be a Science című tudományos folyóiratban. A kutatók eddig abból indultak ki, hogy először a Homo sapiens fogyasztott tengeri állatokat.
A rendszeres halfogyasztás viszont már a neandervölgyiek fejlődését is meghatározhatta. Annak bizonyítékát, hogy a neandervölgyi ember halat is fogyasztott, a kalcitlerakódások vizsgálatai szolgáltatták.
Ezek, ahogyan a sztalagmitok, vagyis állócseppkövek is, a lecsepegő vízből származnak. A kalcitlerakódások kora 86-106 ezer év közé tehető. Abból a korból származnak, amikor a neandervölgyi ember népesítette be Európát.
A barlang, ahol a tudósok dolgoztak, akkoriban csak két kilométerre volt a tengerparttól. A kutatás szerint az ott élő neandervölgyi emberek rendszeresen vadásztak fókákra, halásztak és kagylókat is betakarítottak.
Étlapjukon szerepeltek vízi madarak, delfinek vagy borjúfókák is. A tengeri táplálék különféle zsírsavakban gazdag, amelyek pozitív hatással vannak az agyszövet fejlődésére.
Eddig azt feltételezték, hogy a tengeri állatok fogyasztásának hatására fejlődtek a Homo sapiens afrikai populációjának kognitív képességei.
Ezzel magyarázták a szimbolikus kultúra korai megjelenését a modern embernél. Ennek egyik példája a strucctojásokból készült tartóedények dekorálása geometriai motívumokkal.
"Az ilyen viselkedési mód az ember absztrakt gondolkodásra és a szimbólumok révén történő kommunikációra való képességét tükrözi, amelyek hozzájárultak a modern ember szervezettebb és komplexebb társadalmainak kialakulásához" - fogalmazott Dirk Hoffmann göttingeni kutató
Ha a tenger gyümölcseinek rendszeres fogyasztása fontos szerepet játszik a kognitív képességek fejlődésében, akkor ez a Homo sapiensre és a neandervölgyi emberre is igaz.
Egy korábbi kutatás során Hoffmann és kollégái arra jutottak, hogy neandervölgyiek készítettek 65 ezer éves rajzokat három ibériai-félszigeti barlangban. Az ott talált festett és széttöredezett kagylóhéjakat is a neandervölgyieknek tulajdonították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.