Nehéz kőlapokkal tartották sírjában az ijesztő boszorkánylányt

A kutatók a Ligur-tengernél található, Genovától nem messze fekvő San Calocero in Albenga régészeti komplexumban találtak rá a maradványokra. A csontvázat felfedező csapatot Philippe Pergola, a Pápai Keresztény Régészeti Intézet ősi keresztény világgal foglalkozó részlegének professzora vezette. A régészek 2014 szeptemberében ugyanitt egy másik, 13 éves „boszorkánylányra” is rábukkantak, akit ráadásul arccal a föld felé temettek el. Mint minden nem szokványos temetés esetében (a holttest szájába téglát helyeztek, a földhöz szegezték vagy cövekelték, lefejezték vagy feldarabolták stb.), az arccal lefelé történő elföldelés és a temetkezési hely kőlapokkal való befedése is azt szolgálta, hogy a halott ne tudjon felkelni végsőnek szánt nyughelyéről. A 2014-ben talált lány esetében a kutatók azt is megállapították, hogy a C-vitaminhiány következtében skorbuttól szenvedett.

A régészek nem valószínű, hogy a két lánynak bármi köze lenne egymáshoz. Míg a korábban megtalált „boszorkány” az 1400-as évek első fele és a 16. század eleje között halt meg, addig az újonnan felfedezett lány feltehetően korábban élhetett. „A szénizotópos vizsgálat eredményeire várunk. Ebben a pillanatban a 9-15. század közé tudjuk datálni a sírhelyet" – mondta el az ásatás vezetője, Stefano Roascio. A mindössze 145 centiméter magas lányról azt már lehet tudni, hogy 15-17 éves volt, amikor meghalt. „Nem tudjuk, hogy élt-e még, vagy már halott volt, amikor megégették. A tűz akkor érte el a testét, amikor a lágy szövetek még jelen voltak, tehát a halála előtt, vagy nem sokkal utána is megtörténhetett [a kivégzés]” – magyarázta Elena Dellú antropológus. A lányt sietve temették el. Feje a gödör egyik falának dőlt, így az álla majdnem elérte a szegycsontját.

Az előzetes vizsgálat kimutatta, hogy a koponyán és a szemüregekben csontelváltozást, poroticus hyperostosist találtak. A poroticus hyperostosis leggyakrabban a szemüreg(ek) falán, a koponyacsontokon, ritkábban a szervezet egyéb lapos csontjain jelentkezik, miáltal a csont puha, a csontszövetek pedig porózusak lesznek. A csontelváltozást súlyos vashiányos vérszegénység okozza. Emellett a fogzománc gyengesége gyermekkori megpróbáltatásokra, például alultápláltságra utal. A lány sápadtsága, a testén feltételezhetően megjelent vérömlenyek és gyakori ájulásai valószínűleg megrémítették a közösséget. A vizsgálat alapján úgy tűnik, az újonnan megtalált lány esete hasonló a tavaly szeptemberben felfedezett tinédzseréhez, azzal a különbséggel, hogy nála – mivel a poroticus hyperostosis más testrészeken volt megfigyelhető – skorbutot állapítottak meg.

„A második lány csontváza sajnálatos módon éppen azoknál a csontoknál sérült, amelyekből a skorbutot meg lehetne állapítani. Ezt [a skorbutot] teljességgel azonban a koponyán talált poroticus hyperostosis miatt nem zárhatjuk ki” – magyarázta Dellú. A munkálatok 2016-ban folytatódnak. „Az ásatás végeztével a specifikus elemzésre fogunk fókuszálni. Ha a szénizotópos vizsgálat alapján kiderül, hogy a két lány ugyanabban az időszakban élt, megpróbáljuk majd összehasonlítani a DNS-üket” – tette hozzá a kutató.  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt